Kéry Ilona Gabriella 110 éve, 1911. március 1-jén született Győrben, Kéry János és Tille Ilona gyermekeként. Szülőháza a Gőzmalom utca 4-ben volt. Fiatalon rajzolni tanult. 1929 karácsonyán ismerkedtek meg Borsos Miklós szobrászművésszel, de aztán egy évig nem találkoztak. Borsos így vall erről: „a következő télen már Iluskát – akit én Ilákának neveztem a magam számára, és Párizs helyett vele maradtam egy életre szólóan; harminc év múlva mentünk Párizsba, együtt – mintáztam.” Ilona a későbbiekben is múzsája, szobrainak ihletője volt.

Kéry Ilona (Buba) a kertben
 
Kéry Ilona (Buba) a kertben

1933. május 25-én házasodtak össze, esküvőjüket a székesegyházban, „a szép baloldali oldalhajó híres Mária-képe előtt” tartották. „Ilákából már Buba és így egy kicsit erdélyi lett nekem” –írta Borsos. Fiatal házasokként több otthonuk is volt: Révfaluban a Vámháznál, a Kálvária úton a Golgotánál, és a Bécsi kapu tér 11-ben.

Borsos Miklós és Kéry Ilona (Buba) a kútnál
 
Borsos Miklós és Kéry Ilona (Buba) a kútnál

1945-ben a fővárosba költöztek. Bubának jelentős szerepe volt abban, hogy férje állandó kiállítási anyaga Győrbe került. A kiállítás 1979. november 4-én nyílt meg az erre a célra felújított és átalakított egykori püspöki udvarbíróházban (a mai Borsos-házban). A művész halála után az özvegy gondozta a férje hagyatékát. Többször látogatott el Győrbe, 1995. augusztus 8-án részt vett a Borsos Miklós üzenete 77 képben című kiállítás megnyitóján, a Váczy Péter Gyűjteményben. Jelen volt a Bécsi kapu téri otthonuk falán elhelyezett emléktábla avatásán 1996. augusztus 9-én. Neki köszönhetően került az adattárba a család gazdag levelezése és fotóanyaga is 2001. december 22-én bekövetkezett halála után.

 

A kert

 

Kéry Ilona főművének a Tihany-Diósdon létrehozott kert tekinthető. A telket 1942-ben vásárolták meg, a munkát 1943-ban kezdték meg, de a háború idején teljesen tönkrement, így 1948-49-ben az elejéről kellett újrakezdeni a kert építését. Borsos Miklós így írt a szeretett kertről: „Minden gondunk, örömünk Tihany volt. Bubának a kert megnyitotta egy önálló, nemes és valóban művészi tevékenység kimeríthetetlen lehetőségét. Nem hobbyvá, ahogy ma mondanánk, hanem életformává vált. Könyveket tanulmányozott, tanult.(…) rátalált arra, ami életének öröme, ami a kedvét betölti. Minden szál füvet, fát, rózsát, cserjét nagy gonddal ültetett (…) újra és újra átépítve, a növényeket átrakva és próbálgatva, cserélgetve; ez az igyekezet, ápolás, ajnározás tette olyan széppé, amilyen, olyanná, hogy akár Toscanában is lehetne.”

A kert 1989-ben
 
A kert 1989-ben

Terveztem, ábrándoztam, válogattam. Ez nehéz volt, mert mindent, mindenből akartam. Sok év telt el, míg beláttam, – az egész világ nem a mi birtokunk. Nem lehet helye minden szép nevű, szép alakú vagy ritka virágnak a kertünkben, ki kell választani azokat, melyek a legjobban szeretik a helyi adottságokat, hogy optimális szépségükben pompázhassanak. – Rájöttem, hogy a kevesebb mennyivel több lehet, mint a sokféle. A növény is olyan, mint az ember, a hasonlókat szereti maga körül, és nem lehet egyedül lenni.” – vallja Kéry Ilona Kert című munkájában. „Az összes művészetek között talán a kertalakítás, a kertművészet a legátfogóbb. Ez egyesíti térbelileg az építészetet, a szobrászatot, az ornamentikát és a festészetet is. A természet részeiből természeti képeket épít, amit a festő csak síkban tud ábrázolni, sőt az ilyen képek egész sorozatát a zenéhez hasonlóan. A zenéhez hasonlóan hangulatok teremtésére is képes”– írja később.

Kéry Ilona (Buba) a kerti kútnál
 
Kéry Ilona (Buba) a kerti kútnál

A házaspár, amikor csak tehette, a tihanyi kertben töltötte az idejét, a művész számos alkotása itt született, de barátaikat is szívesen látták itt vendégül. „A kertből sokszor hetekig nem mozdulok ki, mert nincs miért, és nincs hova. (…) Tele van a kert élményekkel. Az ég, a felhők járása, színeződése, a madarak élete, a növények erőfeszítése magtól a csíráig, nap mint nap megújuló látvány. Évről évre kialakul egy belső élményterület. A látogatók, barátok, muzsikuspartnerek jönnek és mennek.”

Annak bizonyságául, hogy nem Borsosék voltak elfogultak a kerttel, álljon itt Bálint György gazda néhány sora: „A Borsos-kert nemcsak Tihanynak, nemcsak a Balatonnak, de az egész ország kertművészetének is egyik legértékesebb gyöngyszeme. Egyediségét, különlegességét a műalkotások, szobrok és a növények nemes egysége határozza meg. Tudomásom szerint hasonló kert csak egy van: Angliában Henry Moore szobrászművész kertje.”

Hargitainé Bartha Annamária
történész–segédmuzeológus


 Irodalom:

Bálint György: Borsos Miklós. In: Fertőszögi Béláné (szerk.): 100 éve született Borsos Miklós. Budapest, 2006.

B. Kéry Ilona: Kertem. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973.

Borsos Miklós: Környezet és mű. In:Borsos Miklós: A toronyból, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979.

Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1971.

Orbánné Horváth Márta: Kéry Ilona Gabriella. In: Grábics Ferenc—Horváth Sándor Domonkos—Kucska Ferenc (Szerk.): Győri Életrajzi Lexikon.  Városi Könyvtár, Győr, 2003. 168–169. o.

Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006. 45. o.