1836. április 10-én született Kapuváron Mohl József és Haán Cecília negyedik gyermekeként. A család ősei német tímármesterek voltak, 1835-ben telepedtek le Kapuváron. 1841-ben elvesztette édesanyját, hat testvérével együtt mostohaanyja, Schvemmer Julianna nevelte fel szigorúan vallásos szellemben. Nagy hatással volt vallási életére, magyarságtudatának kialakítására a tudós Jáky Ferenc osli plébános, aki gyakorta vendég volt a tímárházban. Ő ismertette meg a különböző „jámbor” társaságokkal, amelyeket Mohl Antal győri plébános korában is mindenütt támogatott.

Mohl Antal könyvei

A tehetséges fiú 1844-ben Sopronba került a bencések gimnáziumába, majd a győri egyházmegye kispapja lett, később a bécsi Pázmáneumban tanult. 1857. augusztus 31-én szentelték pappá, első szentmiséjét Kapuváron mutatta be. Csornán volt káplán, majd Mosonszentjánosra került. 1858-tól a Győri Papnevelő Intézet lelki igazgatói, majd teológiai tanári feladatait látta el 28 éven át. Tanítványai nagy tudása, hivatástudata miatt tisztelték és szerették. A győri püspöki szemináriumban megalakult magyar irodalmi iskolának a vezetőjévé is megválasztották (Kis Jézus Egylet, 1860).

1883-ban a győri székesegyház kanonokja lett, majd három év múlva a város elöljárói plébánosának választották. Irodalmi, szónoki tehetségét, német nyelvtudását a város és egyháza javára tudta kamatoztatni. Híres volt jótékonyságáról; megalapította a Szent Vince Egyesületet, amely évente mintegy nyolcezer koronát fordított jótékonysági célokra. Elnöke volt a Szent Erzsébet Egyesületnek és a Szent László Társulatnak. Pártfogásba vette a belvárosi fiúiskolát, gondoskodása alatt az orsolyiták belvárosi elemi leányiskoláját átépíttettek, s a költségek egyharmadát Mohl Antal finanszírozta. Esperesként életbe léptette a tantestületi üléseket, ahol az idősebb és fiatalabb tanítók megvitathatták tapasztalataikat. Sokat foglalkoztatta a győri árva fiúk ügye; a győri polgárok közreműködésével városi árvaházat alapított, négyezer koronával segítette az alapítványát. Szinte lehetetlen felsorolni, hány különböző alapítványt és szervezetet támogatott Győrben és szülőhelyén, Kapuváron.

Jónevű egyházi szónokként sokszor kérték fel templomokban, búcsúkon, ünnepi alkalmakra és a városi ünnepségek megtartására. Beszédeiben a történelmi háttér ismerete és hazaszeretet fontos szerepet kapott.

Összesen 18 önálló könyve jelent meg, de számos munkája maradt kéziratban. Legtöbb műve vallási kérdéseket tárgyalt. A Szent Angela és az Orsolyiták története több kötetben látott napvilágot, 1898-ban pedig megjelent a magyarországi Mária-kongregációk történetéről szóló munkája. Lelkipásztorként sokat tett Jézus Szíve tiszteletének terjesztéséért több könyvet is írt ezzel a céllal. Sok cikket publikált a különböző folyóiratokban, illetve több fordítása is ismert. Történelmi tárgyú munkát is írt. Győr visszavételének 300. évfordulóján szobrot szerettek volna avatni a hősök tiszteletére, amit Mohl Antal is lelkesen támogatott, és adományokat is szerzett, de ez nem valósult meg. Így emlékkönyvet jelentetett meg az összegyűjtött anyagaiból 1913-ban Győr eleste és visszavétele címmel, hogy így tisztelegjen előttük. Munkásságáért 1896-ban a pesti egyetem tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki.

1916. december 28-án győri kanonoki házában hunyt el. Végrendelete szerint holttestét üveg koporsóba helyezték és minden pompa nélkül szállították Kapuvárra, ahol ősei sírhelyének közelében temették el. A temető bejáratánál található síremlékén a még életében, Lukácsy Lajos (1876–1927) gartai szobrászművésszel elkészíttetett monumentális Jézus Szíve-szobor lett áll.

Hargitainé Bartha Annamária
történész-segédmuzeológus 

Irodalom:

Mohl Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. Győregyházmegyei Alap, Győr, 1933, 284–329. o.

Grábics Ferenc: Mohl Antal. In: Grábics Ferenc—Horváth Sándor Domonkos—Kucska Ferenc (Szerk.): Győri Életrajzi Lexikon.  Győr Városi Könyvtár, Győr, 2003, 226–227. o.

Mohl Antal. In.: Diós István (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. IX. kötet. Szent István Társulat, Budapest, 2004, 273–274. o.

Zebedics József: Mohl Antal. In.: Pájer Imre (szerk.): Híres rábaköziek Rábaközi Napok Intéző Bizottsága, Csorna—Kapuvár, 1989. 36—38. o.

https://www.kozterkep.hu/18743/mohl-antal-siremlek#