A 14. században, Anjou uralkodóink idején jelentek meg Magyarországon a nagyméretű, reprezentatív kialakítású, plasztikusan formált csempékből álló gótikus cserépkályhák. Első darabjaikat a királyi rezidenciákban állították fel, amelyek hamarosan divatot teremtettek, és a püspöki székhelyeken, az országbárók váraiban, a kolostorokban is feltűntek az udvari cserépkályhák típusai.

A szőlőt ábrázoló, máz nélküli sarokcsempe töredéke a Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387–1437) idejére, az 1400 körüli évekre datált csempék csoportjához köthető. Az álló téglalap alakú csempe közepére dús szőlőfürtöt helyeztek, amelyet indák vesznek körbe, a sarkokat pedig levelek töltik ki. Egyaránt készült mázas és a győrihez hasonló, máz nélküli változatban. A Holl Imre által e csoport csempéiből rekonstruált kályha kétszintes volt: alsó, hasáb alakú része felett karcsúbb, sokszög alakú, lépcsőzetesen keskenyedő szakasz következett, amelyet háromszögekből álló pártázat zárt. A kívülről, egy kiszolgálóhelyiségből fűtött tűztér az alsó részben kapott helyet. A kályhát alkotó csempék változatos motívumok díszítették: Zsigmond császár címerei, állatmeséből vett jelenet, táncoló figura, illetve szőlőfürt. A szőlőfürtöt és -indát ábrázoló, felezett méretű oldallap az alsó sor sarokcsempéjéhez illeszkedett: erre azért volt szükség, mert az egymás feletti csempesorokat kötésben, fél csempével eltolva rakták, hogy ekként biztosítsanak nagyobb szilárdságot az építménynek.

Bár a kályhacsempe-töredék lelőhelye ismeretlen, joggal feltételezhetjük, hogy egykoron egy olyan kályha alkotórészeként szolgált, amely a győri főpapi rezidencia, a Püspökvár reprezentatív helyiségeinek egyikében állhatott. Minden bizonnyal a budai királyi műhelyekben készült, s onnan rendelte meg Hédervári János püspök (1386–1415).

Székely Zoltán
művészettörténész, múzeumigazgató

Szőlőfürtöt ábrázoló félcsempe töredéke, 1400 körül. Régészeti Gyűjtemény, ltsz. nélkül

A sarokcsempe rekonstrukciója (Holl Imre nyomán)

Zsigmond-kori kályha modellje (Szívmelengető középkor. Kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon, 14–16. század. Budapest 2018. Kiállítási katalógus nyomán)