A kiállítás az épület felújítása miatt bezárt 2014. március 20-án. Nyitás 2016 májusában.

Győr egyik legszebb barokk palotája ad otthont 1949 ta múzeumunknak. A mai múzeum helyén álló épületeket a pannonhalmi apátság vásárolta meg, melyet Sajghó Benedek főapát építtetett egybe az 1740-es évek elején. A reprezentatív Apátúr-ház többször cserélt gazdát. Előbb kaszárnyának, majd árvaháznak használták. 1802-ben, a rend visszaállításakor a bencések újra birtokukba vették, 1816-ban papnevelés céljaira a győri székeskáptalannak adták át. 1857-ben itt működött a kisszeminárium, 1910-től a tanítóképző kollégiuma. 1949-től lett otthona a múzeumnak. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumi Igazgatóság székhelye és a Xántus János Múzeum központi épülete.

A győri múzeum – jogelődje révén – az ország legkorábbi alapítású vidéki múzeuma. Az egykori bencés főgimnázium szemléltetés céljából létrehozott „természetrajzi szertára” az 1850-es évek végére – Rómer Flóris munkája nyomán – figyelemreméltó régiségtárrá fejlődött. A kiváló szerzetes-tanár a szabadságharcban vállalt szerepe miatt kirótt várfogsága utáni szilenciumát győri tanárként töltve figyelt fel a régiségek nevelő erejére, kultúrtörténeti jelentőségére. Érdeklődéssel mentette az építkezések során előbukkant leleteket, bakonyi gyűjtőútján pedig már a múzeumszervező tudatosságával derítette fel a megőrzésre érdemes tárgyi emlékeket. A komoly gyűjteménnyé vált gimnáziumi szertárat az illetékes „császári és királyi középponti bizottmány” 1859-ben a környékbeli régiségek hivatalos letéti helyévé jelölte ki.
Múzeumunk névadója Xántus János (1825-1894) természetkutató, utazó, etnográfus, Győrben végezte tanulmányait. Változatos pályája során beutazta a világot. 1866-68 között az általa alapított pesti Állatkertet igazgatta, majd 1872-1893-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának volt a vezetője.
Az első nagyszabású kiállítás 1954-ben készült el. A jelenleg is látható épület – teljes felújítása után – 1988 óta várja a múzeumlátogató érdeklődőket, amely Győr és környékének történetét mutatja be az őskortól az 1950-es évekig. Emellett külön szobában kapott helyet a Petz család hagyatéka (orvostörténeti, képző-és iparművészeti kiállítás) valamint az Abád-Hauser család magángyűjteménye. A múzeumépület folyosóján ugyancsak állandó kiállításként tekinthetik meg a látogatók a Magyar Posta Bélyegmúzeumának gyűjteményét, amely 1871-től 1987-ig ad képet a hazai bélyeggyártásról. A Madách Gyűjtemény hangsúlyos része az Ember Tragédiája mű különböző nyelveken megjelent kötetei, színházi előadásainak plakátjai.
A térre néző homlokzat timpanonnal hangsúlyozott középtengelyébe a kaput és felette a XVII-XVIII. században kedvelt zárt erkélyt helyezték. A zárterkély mellett az emeleti szinten egy-egy félköríves fülkében Szent István (balról) és Szent Benedek (jobbról) egészalakos szobra áll. Az erkély mellvédjét az apátság címere ékesíti.

xantus_janos_muzeum