A honfoglaló magyarság, főként a vezető-, illetve középréteghez tartozók sírjainak feltárása a régészek nagy részének szakmai álma. A halott viseletéhez tartozó tárgyak, a veretekkel gazdagon díszített lószerszámok a steppei nomád hagyományokból táplálkozó honfoglaló magyarság letűnt kultúrájáról mesélnek. Ezt az élményt szeretném megosztani Önökkel és ezért választottam az adventi naptárba a Gyömörén előkerült, honfoglalás kori női sír anyagának a bemutatását.

Ezüst karperec	Oldalpálcás kovácsoltvas zabla	Körte alakú kengyelpár

A sírt 1911-ben fedezeték fel egy kertben faültetés közben, melyet Börzsönyi Arnold (1856–1920) régész, a győri bencés gimnázium tanára vizsgált meg.

Rozettás mintával díszített veretek

Rozettás mintával díszített veretek	Rozettás mintával díszített veretek

 Az eltemetett 30-35 év körüli nő csupán egyetlen ezüst karperecet viselt, más ékszere nem volt, ruházatát sem díszítették a korszakban megszokott veretek. Annál gazdagabban díszítették fel viszont lovának felszerelését. A halott lába mellé elhelyezték az egykor ezüstlemezekkel ékesített, bőrből és fából készült nyerget, amelyhez vasból készült, körte alakú kengyelpár tartozott. A ló kantárját a halott feje mellé és alá helyezték. Itt került elő az oldalpálcás kovácsoltvas zabla, valamit a kantárt díszítő, kerek formájú, aranyozott ezüstből készült, rozettás (rózsamotívum) mintával díszített veretek sora. Helyenként még a bőrszíj is megmaradt, amire a vereteket felillesztették.

Kisszíjvégek	Levál formájú préselt veretek

A 3 darab, szintén aranyozott ezüst, téglalap alakú ún. kisszíjvégek szintén a kantár díszítményei voltak. A 7 darab levél formájú, nagyméretű, aranyozott ezüst, préselt veretek a ló szügyén keresztülfutó szíjon csüngtek egykor. A honfoglalás korban az előkelő réteg esetében a lovas vagy lószerszámos temetkezési szokás tipikusnak mondható. A gyömörei sírból lócsontok nem kerültek elő, csak a lóhoz tartozó felszerelést tették a halott mellé. Hasonló veretekkel felszerelt női sírok a Kárpát-medence egész területéről kerülnek elő, azokat használó nők ruházata és ékszerek nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Meglepő érdekessége a gyömörei sírnak, hogy az ilyen rozettás mintájú lószerszámok többsége női sírokból kerül elő, amelyek között igen magas a gyömöreihez hasonló magányos sír.

Áldott adventet kívánok mindenkinek!

Deák Andrea
régész, történész, főmuzeológus

Fotó: Gera Ágnes