Feltárásvezető régészként sajnos egyre ritkábban adatik meg, hogy személyesen találjak meg egy tárgyat a feltárás során. Éppen ezért egy olyan, számomra kedves darabot választottam – szem előtt tartva az adventi időszak szellemiségét –, amelyet én fedeztem fel, ástam ki és dokumentáltam. 2019-ben a II. János Pál pápa téren lévő Győri Nemzeti Színház épülete mellett folytatott ásatásunk során – többek között – 30 felnőtt férfi és női, illetve 1 serdülő korú csontváz feltárására is sor került. Az egyetlen kivétellel melléklet nélküli temetkezések rendszertelenül, több rétegben egymás alatt, sírfoltok nélkül jelentkeztek. 17. századra való datálásukat is elsősorban a rétegtani helyzetük tette lehetővé. Egy kettős temetkezés felszedése során azonban az alsó, felnőtt női váz jobb alkarjára tekerve 55 darab gyöngyből álló, úgynevezett paternoster füzér (későbbi változata a rózsafüzér/rosarium) maradványa került elő, mely az ujjnál bronz gyűrűben/karikában végződött. A korszakra jellemző nyitott füzér 5 darab nagyobb méretű, faragott borostyán gyöngyből, 49 darab kisméretű csont gyöngyből és 1 darab kisméretű üveggyöngyből állt.

Paternoster füzér. Terepi fotó: Birta Dominika

A keleti eredetű, gyöngyből készült olvasókat a szerzetesek és a remeték Magyarországon az Árpád-kortól használták az ismétlődő imádságok, elsősorban a Miatyánk (Pater Noster) számolására, tagolására. A megszabott számú napi imádság számontartása miatt elsősorban az írástudatlan testvérek és laikusok körében bírt nagy jelentőséggel. Napjainkban a legelterjedtebb rózsafüzér egy zsinórra fűzött, gyöngyökből álló, összekapcsolt lánc. Különböző méretű szemekből áll, amelyeknek a tagolása a következő; az úgynevezett kis szemek az Üdvözlégy imát, az ezeket elválasztó nagy szemek a Miatyánk imát jelölik. A 12–13. század folyamán javarészt a cisztercita és a domonkos szerzetesek munkájának köszönhetően használata az egész ország területén elterjedt. Nagyobb jelentőségre az Egyházon belül a 16. század második felében, főként a hozzá kapcsolt búcsúk révén tett szert. Ekkortájt Henrich von Kalkar kartauzi szerzetes alakította át úgy szerkezetét, hogy minden Miatyánk imát 10 Üdvözlégy imádság követ. A későbbiekben a vele végzett ájtatosságtól függően több változata is kialakult.

A rózsafüzér a 16. század végén, a katolikus Szent Liga hajóhadának az oszmánok felett 1571. október 7-én aratott lepantói győzelme nyomán egy törökellenes „győzelmi fegyverré” is átalakult. A keresztény összefogást megteremtő Szent V. Pius pápa (1566–1572) felhívására az egész katolikus világ a rózsafüzért imádkozva könyörgött a flotta sikeréért. A diadalt Szűz Mária közbenjárásának és a rózsafüzér erejének tulajdonították.

Paternoster füzér. Tárgyfotó: Gera Ágnes | Rekonstrukció: Mosoni Molki

A Győr belvárosában, mellékletként előkerült, 17. századi nyitott paternoster füzér is jelentős szerepet tölthetett be a hívők körében. Talán használhatták a Győrben 1625-ben a ferencesek vezetésével megalakult az első Rózsafüzér Társulatban is. A korszakban az imaolvasók más kegytárgyakkal együtt már a mindennapi viselet részét képezhették, megtartva vallási funkciójukat. Habár a lelőhelyen előkerült sírok temetkezési körülményei további kérdéseket vetnek fel, mégis ez a kis, szinte jelentéktelennek tűnő lelet már önmagában is számos „szociológiai információt” szolgáltat és ezért is nyűgöz le igazán.

 „Mi a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri, és jobban szereti Krisztust Máriánál?”

(II. János Pál pápa Pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben tartott beszédéből, 2003)

Az első magyar nyelvű rózsafüzér-társulati könyvet pedig 1687-ben adták ki Az szentséges, és sok isteni ajándékokkal tellyes, Jesus és Maria Rosariumja, avagy olvasója címmel.

Békés és boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Györke Réka
régészeti feltárási csoportvezető, régész–muzeológus

Paternoster füzér
Terepi fotó: Birta Dominika
Tárgyfotó: Gera Ágnes
Rekonstrukció: Mosoni Molki