Az adventi naptárba egy ovális alakú, befelé mélyülő, vésett gemmát (ékkő) választottam. Felülete mindkét oldalán lapos, fényezett, éle rézsűs, a hátoldal felé összetart. A befelé mélyülő gemmákat intaglionak is nevezik, legjellemzőbb funkciójuk a pecsétlés volt, mellyel az aláírást hitelesítették, vagy épp helyettesíthették. Általában gyűrűbe foglalva használták, de ismerünk függőben, vagy fülbevalóban ékszerként hordott gemmákat is. A Széchenyi téri ásatásokon került elő, a katonai erőd mellett létesült római kori település (vicus) feletti fiatalabb rétegsorból. A gemmán Silvanus istent ábrázolták főbb attribútumaival: kutyával, szőlőmetsző késsel és növényekkel (gabonakalásszal).

Silvanus-gemma. 2-3. század; vörös jáspis; 7,8×13,5×2,9 mm. Lelőhely: Győr, Széchenyi tér (2008. évi feltárás). Leltári szám: 2012.54.2.

Silvanus-gemma. 2-3. század; vörös jáspis; 7,8×13,5×2,9 mm.
Lelőhely: Győr, Széchenyi tér (2008. évi feltárás).
Leltári szám: 2012.54.2.

Silvanus egy ősi itáliai istenség, akit a pannóniai őslakosok saját főistenükkel azonosítottak, ezzel magyarázható, hogy a provinciában különösen népszerű, Jupiter után a legtöbb leletet hozzá köthetően ismerjük. A pannóniai Silvanus alakja mögött legvalószínűbben egy illyr-pannon eredetű Pan-szerű alak állhatott. Több mellékneve ismert, ezek közül a háztáji gazdasághoz, a kerthez, a mezőgazdasághoz köthető Silvanus domesticus és az erdők, mezők vad istene, Silvanus silvestris a legelterjedtebbek.

Ezt még Horatius is megénekelte:

De boldog az, ki gondjainktól távol él,
… szőllőskertjében kamasz venyigét
      sugár nyárfákkal házasít,
… s ha az ősz a táj fölé emelte már szelíd
      almákkal ékes homlokát,
mily boldogan szedi le ízes és nemes
      körtéit s bíbor fürtjeit,
hogy néked adja, ó Priapus, és neked,
      Silvanus, mezsgyék tútora.

(Horatius: A falusi élet dicsérete, Epod. I. c. II.)

Gemmánkon a „házi” Silvanus domesticus látható.

Czigány Dávid
régész–főmuzeológus


Anyaga: jáspis.
Szín: vörös.
Mérete: 17,8×13,5×2,9 mm.
Datálás: 2–3. század.
Lelőhely: Győr, Széchenyi tér (2008. évi feltárás).
Leltári szám: 2012.54.2.

További irodalom:
GESZTHELYI Tamás: Pannoniai vésett ékkövek. (MOYΣEION2.) Budapest, 1998.

GESZTHELYI Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból. (A tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6.) Tata, 2001.
URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_KOME_Tatgyujt_06_Gemmak/?pg=0&layout=s (letöltés dátuma: 2020. november 20.)

SZABÓ Ádám: Szemelvények a római kori Pannonia vallástörténetéből.
URL: http://arkadia.pte.hu/tortenelem/cikkek/szabo_pannonia (letöltés dátuma: 2020. november 20.)

TÓTH István: Istenek a Duna partján. Comenius füzetek 3. Székesfehérvár, 1991.
URL: https://www.academia.edu/7364076/1991_Istenek_a_Duna_partj%C3%A1n (letöltés dátuma: 2020. november 20.)

BÍRÓ Szilvia – MOLNÁR Attila – SZŐNYI Eszter – TOMKA Péter: Régészeti kutatások a győri Széchenyi téren (2008–2009). In: Régészeti kutatások Magyarországon 2009. Szerk. Kisfaludi Júlia. Budapest, 2010. 39–52.

BÍRÓ, Szilvia: Neue Angabenzum Vicus von Arrabona. In: Ex Officina…Studiainhonorem Dénes Gabler. Hrsg. Szilvia Bíró. Győr, 2009. 46–61.