This website requires a browser which supports HTML5.
Some elements of this site will not work correctly until you upgrade your browser.
A
pénz
története
Az
ókori
világ
fémpénzei
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
nemzeti
valutáktól
az
euróig
“A
PÉNZ
TÖRÉNETE”
Adalékanyagok
az
időszaki
kiállításunkhoz
Magyarországi
pénzek
A
pénzverés
története
Érdekességek
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Bevezető
A
pénz
fogalmát
annyiféle
módon
lehet
meghatározni,
ahány
szempontból
vizsgáljuk.
Pénz
lehet
bármely
anyagú
és
külsejű,
kézzelfogható
fizetőeszköz,
a
társadalmi,
kulturális
és
gazdasági
életben
betöltött
szerepétől
függetlenül.
A
készpénzen
kívül
fizetőeszköz
minden
a
jelenlegi
formáját
megelőző
természeti
pénz,
szükségpénz,
pénzhelyettesítő,
a
bankok
könyveiben
szerepelő
számlapénz,
vagy
éppen
on-line
átutalás.
A
pénz
közgazdasági
kategória,
értékmérő,
mely
áruk,
szolgáltatások
árának,
értékének
összehasonlítására
szolgál.
A
munka
ellenértékét
is
pénzben
jelölik
meg
a
piacgazdaságokban.
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
A
pénz
előtt
Az
ember
sokáig
nem
használt
pénzt,
hiszen
mindent
maga
készítette
el
és
termelte
meg:
szerszámait,
tároló
edényeit,
ruháját,
élelmiszerét.
Azonban
ha
ezek
közül
mégis
szüksége
volt
valamire,
akkor
azt
csere
útján
szerezte
meg.
Csakhogy
kezdetben
nem
pénzzel
fizetett,
hanem
cseretárgyak
kal,
melyek
lehettek
használati
eszközök,
ruhaanyagok
vagy
éppen
állatok
is.
Például
a
görögök
„
cserepénze
”
az
ökör
volt,
a
perzsáké
a
szarvasmarha,
a
rómaiaké
a
barom,
az
egyiptomiaké
a
kőkorong
vagy
vörösréz
tömbök.
De
cseretárgy
lehetett
méhviasz,
karperecek,
gyöngysorok,
sőt
kagylók
is.
A
szép
lassan
kialakuló
és
növekvő
kereskedelemi
forgalomnak
azonban
szüksége
volt
a
gyakorlatban
is
használható
értékmérőre,
és
így
a
cseretárgyakat
lassan
felváltotta
a
pénz.
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Első
pénzérmék
Az
első
fémpénzek
arany
és
ezüst
elegyéből,
elektronból
készültek.
Ezek
még
ovális,
tojásdad
alakúak,
igen
vastagok,
valamint
egyik
oldalukon
rovátkáltak
voltak.
Az
első
pénzérme
a
Kr.
e.
7.
században
jelent
meg
Lüdiá
ban
Gügész
(Kr.
e.
680–645)
uralkodása
alatt.
Majd
–
nem
sokkal
később
–
megkezdték
a
pénzverést
az
ókori
Görögországban
is,
Argosz
királya,
Pheidón
(Kr.
e.
650–630)
által.
Ezután
a
kereskedőknek
köszönhetőn
elterjedt
az
akkor
ismert
világon.
A
világ
legelső,
pénz
használatára
utaló
feljegyzései
Afrikából
származnak,
ahol
Kr.
e.
500
körül
jelentek
meg
az
első
pénzek.
Lüdia
magterülete
és
legnagyobb
kiterjedése
Az
ókori
Görögország
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Első
papírpénzek
Az
első
papírpénzekre
utaló
feljegyzések
Kínából,
a
Szung-dinasztia
(960-1279)
idejéből
származnak,
míg
Európában
csak
igen
későn,
a
17.
században,
Svédországban
jelentek
meg
az
első
papírpénzek.
Noha
Magyarországon
már
Fráter
György
(1482-1551)
idején
is
léteztek
aranyra
és
ezüstre
beváltható
kötelezvények,
de
az
első
magyar
kiadású
és
gyártmányú
hivatalos
papírpénzeket
csak
az
1848/49-es
forradalom
és
szabadságharc
idején
nyomták.
Az
első
magyar
papírpénz
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Egyiptomban
az
első
fizetőeszközöket
Kr.
e.
2500
körül
használták.
Mivel
az
államnak
saját
ezüstje
nem
volt,
ezért
aranyból
készítették
azokat.
Az
aranyat
mérleggel
és
súlyokkal
mérték,
a
fémpénz
formája
pedig
szabálytalan
volt.
A
pénzügyeket
írnokok
segítségével
bonyolították,
akik
szolgálataik
fejében
fizetséget
kaptak.
Az
ókori
világ
fémpénzei
Egyiptom
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Görögország
Görögországban
Argosz
után
Aigina
szigete,
Athén
és
Korinthosz
vert
ezüstből
pénzt
a
Kr.
e.
6.
századtól.
A
fizetőeszközök
valódi
értékét
mérlegen
mérték
ki,
csakúgy,
mint
Egyiptomban.
A
Kr.
e.
5.
század
végén
bronzpénzt
kezdtek
verni,
és
ezzel
szinte
egy
időben
megjelentek
a
bankokhoz
hasonló
intézmények,
melyek
pénzváltással,
zálog-
és
pénzkölcsönzéssel,
letéttel
foglalkoztak.
Az
ókori
görögök
aranyból
ritkán
vertek
csak
pénzt.
Úgy
tartják,
hogy
a
görög
érmék
művészeti
szempontból
az
ókor
legmagasabb
színvonalú
pénzei.
Pénzek
Pénzegységek
Árak
Előző
Következő
Lejátszás
/
Stop
Perzsa
háborúk
(Kr.
e.
499.)
Görögországban
1
személy
napi
ellátása
2
obolosz
Kr.
e.
431.
Déloszi
szövetségben
1
napi
zsold
1
drachma
Kr.
e.
241
után
Karthágó
hadisarca
Rómának
3200
talentum
Kr.
e.
327
k.
Nagy
Sándor
az
indiai
hadjárat
után
a
veteránoknak
fejenként
1
talentum,
azaz
6000
drachma
jutalmat
adott
Frumann
1
talentum
=
3000
sztater
=
60
mina
1
mina
=
100
drachma
1
drachma
=
6
obolosz
1
didrachma
=
2
drachma
1
tetradrachma
=
4
didrachma
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Római
Birodalom
A
Római
Birodalomban
a
latin
pecunia
szó,
mely
a
pénzt
jelenti,
a
latin
pecus,
marha
szóból
ered.
Ez
utalhat
arra,
hogy
a
rómaiak
egyik
cserepénze
a
szarvasmarha
volt.
A
vert
pénz
legkorábbi
használta
Kr.
e.
300-ra
esik,
amikor
bevezették
a
bronzból
öntött
ast,
melyet
Kr.
e.
211-ben
felváltott
az
ezüstből
készült
denarius
/denár/dénár.
Kr.
e.
205-től
használták
a
victoriatus
nevű
ezüstpénzt,
mely
Nero
uralkodása
(Kr.
u.
54-68)
alatt
szűnt
meg,
mivel
új
pénzt,
fontot
veretett.
Nerót
megelőzően,
Augustus
(Kr.
e.
27-Kr.
u.
14.)
szintén
új
pénzt
adott
ki,
a
sestertius
t.
Kr.
u.
211-től
elsősorban
bronzpénzeket
használtak.
I.
Constantinus
(306-337)
alatt
jelent
meg
a
solidus
.
Aranypénzek
(
aureus
)
Kr.
e.
217-től
készültek,
azonban
általánossá
csak
Augustus
uralkodása
alatt
váltak.
Lejátszás
/
Stop
Előző
Következő
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Kína,
Japán,
India
Kína
elsősorban
a
papírpénzeivel
vált
híressé,
így
fémpénzként
Kr.
e.
1100-tól
Kr.
u.
1578-ig
a
kauri
csigát
használták,
melyet
néha
reszeléssel
formáztak.
Az
első
bronz
érmék
csak
a
Kr.
e.
1.
évezredben
jelentek
meg.
Sajátossága
a
pénzeknek,
hogy
Kr.
e.
4-3.
századtól
a
kör
alakú
fizetőeszközök
közepére
négyszögletes
lyukat
ütöttek,
a
lyuknál
fogva
felfűzték
és
úgy
tárolták
azokat.
Japán
ban
a
kínai
pénzeket
használták.
Indiá
ban
a
Kr.
e.
400
körül
megjelenő
pénzek
mintát
követtek.
Először
görög,
majd
Kr.
e.
2.
századtól
a
Kr.
u.
6.
századig
római,
Kr.
u.
1.
századtól
barbár
utánzatok
is
készültek.
Előző
Lejátszás
/
Stop
Következő
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Bevezető
Az
európai
pénzhasználatban
az
egyes
országok,
államok
önálló
pénzveréséig
(1849
k.)
három
nagy
korszakot
különíthetünk
el.
Az
első
korszak
az
ún.
dénárkorszak
,
mikor
Nagy
Károlytól
(768-814)
a
13–14.
század
fordulójáig
csak
dénárt
és
annak
felét,
obulust
használtak.
A
13–14.
század
fordulójától
a
16.
század
elejéig
beszélhetünk
az
ún.
garaskorszak
ról.
A
16.
század
elejétől
a
nemzeti
pénzverés
kialakulásáig
tartó
időszakot
pedig
tallérkorszak
nak
nevezzük.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
dénár
korszaka
Előző
Következő
Lejátszás
/
Stop
A
népvándorlás
idején,
az
5.
század
közepétől
vertek
aranypénzt
a
germán
törzsek
bizánci
mintára.
A
barbár
népek
pénzt
nem
használtak
fizetőeszközként,
hanem
csak
ajándék,
adomány,
ékszer
céljából.
A
keleti
gótok
a
6.
században
aranyból,
ezüstből
és
rézből
is
verték
érméiket.
Az
itáliai
keleti
gótok
és
a
longobárdok
főként
aranypénzt,
az
angolszászok
a
7.
század
közepétől
ezüstpénzt
használtak.
Európán
túl
az
arabok
első
verdéjüket
702-703-ban
alapították
Vásztiban
(mai
Irak
területén),
és
pénzeik
római,
görög,
valamint
bizánci
mintára
készültek.
Éremkép
ritkán
szerepelt
rajtuk,
inkább
a
szöveg
volt
a
lényeges.
Az
iszlám
világban
a
pénz
fénykora
az
Oszmán-dinasztia
uralomra
kerülésével
(1299)
kezdődött,
mikor
megjelent
az
ezüst
akcse
és
a
kurus/gurus
.
Az
ezüst
dénár
a
Frank
Birodalomban,
Nagy
Károly
(768-814)
idején
jelent
meg
és
1266-ig
Európa
nyugati
felén
szinte
kizárólagos
fizetőeszköz
volt.
A
Birodalomban
a
dénárt
megelőzően
a
Merovingok
(450-752)
aranypénzt
is
verettek,
a
Karolingok
(751-911)
és
így
nagy
Károly
viszont
már
csak
ezüstpénzt
bocsátott
ki,
hiszen
a
frankok
a
7.
századtól
nem
jutottak
aranyhoz.
Miután
Stájerország
és
Ausztria
egyesítette
pénzverését,
a
12.
század
végétől
saját
pénzt,
az
un.
bécsi
dénárt
verték,
mely
a
14.
századig
maradt
érvényben.
A
karintiai
Friesach
városa
pedig
friesachi
dénár
ok
nagy
számát
bocsátotta
ki.
Angliában
a
10-11.
századtól
az
ezüst
penny
volt
divatban.
Az
észak-afrikaiak
a
7.
századtól
aranyból
készült
dirhem
mel
fizettek
a
hispániai,
dél-itáliai
és
szicíliai
árukért.
Bizáncban
I.
Anastasius
(491-518)
nevéhez
fűződik
az
önálló
bizánci
pénz
verése,
aki
alatt
megjelent
a
nummia
,
és
a
follis
.
Előtte,
a
Római
Birodalom
korában
solidust
és
fontot
használtak.
A
11.
században
megjelent
a
tál
alakú
rézpénz,
a
12.
századtól
pedig
a
scyphatus
.
Néhány
pénzegység:
1
római
font
72
solidus
1
follis
40
nummia
Bizánc
árai:
Kr.
u.
463.
Konstantinápolyban
1
kenyér
3
follis
Kr.
u.
499-502.
Edessában
1
tojás
1
follis
A
dénár
előtt
A
dénár
szülőhelye
Sajátos
dénárok
és
pénzek
Bizánc
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
garas
korszaka
1266
után
terjedt
el
a
dénárnál
nagyobb
értékű
ezüstpénz,
a
grosso
/groat/grois
tournois,
illetve
Közép-Európában
a
prágai
garas
nak
nevezett
ezüstpénz.
Elődjének
a
Velencében
a
12.
század
végén
vert
bizánci
stílusú
matapán
,
majd
az
azt
felváltó
grosso
tekinthető.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
tallér
korszaka
A
tallér
elődjei
A
tallér
szülőhelye
Sajátos
tallérok
és
pénzek
A
15.
század
közepétől
Európában
nagy
infláció
söpört
végig,
mely
a
csúcspontját
a
17.
század
elején
érte
el.
Az
árak
növekedtek,
a
bérek
pedig
folyamatosan
elmaradtak
a
piac
igényeitől.
Az
államok
próbáltak
minél
több
nemesfémet
felhalmozni,
de
mindez
nem
volt
egyszerű
feladat.
Így
virágzott
a
csempészet
és
az
amerikai
kontinens
felől
érkező,
nemesfémmel
megrakott
hajók
kifosztása.
Több
spanyol
ezüstszállítmányt
szerzett
így
meg
Francis
Drake,
és
Angliában
I.
Erzsébet
(1558-1603)
pénzeinek
egy
része
ebből
készült.
A
15.
századtól
megnőtt
az
igény
a
garasnál
egy
értékesebb
ezüstpénz
iránt.
Ilyen
fizetőeszközt
először
Itáliában
vertek,
majd
Portugáliában,
Franciaországban
és
Angliában
is
elterjedt.
Nevüket
külsejük,
illetve
a
rajtuk
látható
éremkép
alapján
kapták,
pl.
testone
(olasz
testa
=
fej).
Majd
az
új
ezüstbányák
feltárásával
megjelent
a
guldiner
/
guldengrosch
/gulden.
Az
elsőt
Zsigmond
tiroli
főherceg
verette
1484-ben.
Az
első
tallér
1486-ban
az
itáliai
és
a
német
kereskedelmi
utak
találkozásánál,
Hallban
készült.
Később
egy
csehországi
bánya
vált
a
tallérverés
központjává.
A
leghíresebb
tallér
a
Mária
Terézia-tallér,
melyet
először
1741-ben
vertek,
és
olyan
széles
körben
elterjedt,
hogy
a
világkereskedelem
pénzévé
is
vált.
A
dollár
szó
is
a
tallérból
származik.
1
tallér
=
72
ezüst
krajcár
=
24
garas
Spanyolország
hatalmas
mennyiségben
veretett
tallérhoz
hasonló
pénzt
peso/piaszter
néven,
mely
a
nemzetközi
kereskedelem
egyik
első
világpénzévé
vált.
A
18.
századtól
kezdve
pedig
egyre
nagyobb
teret
hódított
a
papírpénz
is,
mely
szinte
mindenhol
a
nemesfémpénzek
helyettesítője
volt.
Kibocsátásukra
leggyakrabban
háborúk
finanszírozásakor
volt
szükség.
A
korai
bankjegyek
szerény
díszítésűek
voltak,
és
gyakori
jelképként
jelent
meg
rajtuk:
Hermes,
a
kereskedők
védőszentje,
valamint
antik
istenek
és
római
istenségek
allegorikus
nőalakjai.
A
papírpénzt
azonban
nem
nagyon
kedvelték,
mert
könnyebben
lehetett
hamisítani,
mint
a
fémpénzt.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Aranypénzek
Körmöcbánya
termelése
a
1320-1330-as
években
lendült
fel,
mely
véget
vetett
az
európai
aranyválságnak,
és
újra
megjelentek
az
aranyból
készült
pénzek.
Legnagyobb
térhódítása
Itáliában
volt,
ahova
Afrikából
került
az
arany.
Genová
ban
1251-1252-től
genovinót
,
Firenzé
ben
pedig
fiorinót
,
más
néven
florint
vertek
az
aranyból.
A
firenzei
pénz
igen
sikeressé
vált,
hiszen
eljutott
Franciaországba,
Angliába,
Magyarországra
és
Csehországba
is.
A
Hanza
Szövetség
aranypénze
a
kölni
márka
volt,
mely
1857-ig
maradt
a
német
pénzrendszer
alapja.
A
firenzei
pénz
előlapján
Firenze
címerében
is
szereplő
liliom,
hátlapján
a
város
védőszentje,
keresztelő
Szent
János
álló
alakos
képe
látható.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
Tang-dinasztia
(618-907)
által
bevezetett
bronzpénz
1912-ig
volt
használatos
Kíná
ban.
Japán
ban
a
16.
század
végén
egységesítették
a
pénzrendszert:
arany-,
ezüst-
és
bronzpénzeket
is
vertek.
1626-ban
a
sogun
új,
állandó
bronzpénzt
hozott
forgalomba,
a
17.
századtól
pedig
jó
minőségű
ezüstpénzeket
használtak.
Papírpénzek
a
17.
századtól
voltak
jelen.
Ausztráliá
ban
és
Új-Zéland
on
1814-től
a
bevándorlók
az
általuk
vitt
pénzeiket
használták.
Az
első
bankjegyet
1840-ben
adták
ki.
Vissza
A
pénz
története
A
nemzeti
valutáktól
az
euróig
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Szent
István
korában
Orseolo
Pétertől
II.
Gézáig
III.
Bélától
III.
Andrásig
Az
Árpád-ház
pénzverésében
csak
dénárokat
és
az
ezek
felét
jelentő
obulusokat
készítettek.
A
kor
pénzeinek
sokféleségét
a
kötelező
évi
pénzcsere
és
az
ezzel
járó
új
veretek
kibocsátásának
sokfélesége
adja.
Szent
István
nal
(1000-1038)
kezdődött
a
magyar
pénzverés
története,
hiszen
vele
született
meg
az
ezüst
obulus,
azaz
a
féldénár.
A
pénzek
motívumait
(keresztet,
szárai
között
ékeket)
bajor
minták
ihlették.
Kezdetben
pénzeinek
előlapján
LANCEA
REGIS
(király
lándzsája),
hátlapján
REGIA
CIVITAS
(királyi
város,
mely
Esztergomra,
a
pénzverde
helyszínére
utal)
olvasható.
Majd
a
dénár
felirata
egyszerűsödött:
előlapjára
a
király
neve
került
–
STEPHANVS
REX
–
egyenlő
szárú
kereszttel.
Szent
István
pénzeinek
ábrái:
előlapján
a
kereszténység
szimbólumai
láthatók,
felhőből
kinyúló
kéz
(Isten
keze)
lándzsát
szorít.
Felette
kereszt.
Hátlapján:
kereszt
és
templom
tornyának
dísze.
Orseolo
Péter
(1038-1041,
1044-1046)
alatt
a
pénzek
hátlapján
található
REGIA
CIVITAS
feliratot
felváltja
a
PANNONIA.
I.
András
tól
(1205-1235)
a
pénzekre
un.
sziglák,
ellenőrzőjegyek
(pont,
háromszög)
kerültek
a
pénzverő
munkások
és
az
egy-egy
öntésből
származó
pénzek
azonosítására.
Salamon
(1063-1074)
uralkodása
alatt
jelennek
meg
az
arcképes
pénzek,
melyeken
a
király
ábrázolása
sematikus
formában
jelenik
meg.
Nála
figyelhető
meg
először
az
a
sajátosság,
mely
szerint
a
hátlapi
bélyeg
kisebb
az
előlapnál.
II.
Géza
(1141-1162)
pénzei
a
világ
legkisebb
pénzei
közé
tartoznak.
III.
Béla
(1172-1196)
alatt
a
pénzeket
finomabb
ezüstből
verték,
sőt
megjelentek
bizánci
mintájú
vörösrézpénzek
is.
III.
Béla
érméin
jelent
meg
először
a
magyar
címer
egyik
eleme,
a
kettős
kereszt.
II.
András
(1205-1235)
nagyobb
méretű
pénzeket
veretett,
így
több
teret
engedett
az
ábráknak.
Megjelentek
a
figurális
ábrázolások
és
a
sávos
címer.
IV.
Béla
(1235-1270)
díszítőelemként
használta
a
liliomot.
Az
ő
uralkodása
alatt
kezdte
meg
működését
a
budai
verde,
melynek
hatására
a
pénzeken
látható
képek
minősége
javult.
III.
András
(1290-1301)
alatt
már
szinte
valósághű
portrék
készültek.
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Károly
Róbert
idején
Nagy
Lajostól
II.
Ulászlóig
Károly
Róbert
(1308-1342)
1323-ban
kelt
rendeletével
kezdődött
meg
a
pénzverés
nagy
reformja.
10
pénzverő
kamarát
állított
fel
az
országban,
melyeket
kamaraispánok
felügyeltek
és
bevezette
az
érméken
a
verdejegyeket.
Az
ezüstalapú
dénárrendszert
megtartotta,
de
megkezdte
firenzei
mintára
aranyforintok
verését
is.
1329-ben
cseh
mintára
garasokat
is
veretett.
Érméin
uralkodóak
a
címerábrázolások
(Árpád-sávok,
liliom).
Nagy
Lajos
(1342-1382)
aranyain
felbukkant
Szent
László
alakja,
és
ezzel
kialakult
a
magyar
aranypénznek
a
jellegzetes
típusa.
Luxemburgi
Zsigmond
(1387-1437)
a
dénárok
mellett
fillért,
majd
ducatot
is
készíttetet,
és
megjelentek
a
quartingok/fityingek.
Hunyadi
János
(1446-1453
kormányzó)
saját
nevében
Nagybányán
nevével
és
kormányzói
címerével
két
típust
veretett
a
hadjáratok
költségére.
Hunyadi
Mátyás
(1458-1490)
nagy
mennyiségű
érmét
veretett.
Alatta
egyrészt
címerek
kerültek
a
pénzre,
másrészt
korona
került
az
apostoli
kereszt
alá.
II.
Ulászló
(1490-1516)
alatt
jelentek
meg
a
guldinerek,
valamint
az
ő
pénzeire
került
elsőként
évszám.
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Mária
Teréziától
Ferenc
Józsefig
I.
Ferdinándtól
III.
Károlyig
Mária
Teréziától
Ferenc
Józsefig
I.
Ferdinánd
(1526-1564)
1550-ben
német
pénzrendszert
vezetett
be,
de
a
magyar
jelképek
és
latin
feliratok
továbbra
is
megmaradtak.
Uralkodása
idején
megjelent
a
tallér,
melyek
szép
kivitelűek
voltak,
és
rajtuk
az
uralkodó
szerepelt.
II.
Mátyás
(1608-1619),
II.
Ferdinánd
(1619-1637)
és
III.
Ferdinánd
(1637-1657)
veretein
megfigyelhető
a
magyar
korona,
a
korabeli
öltözködési
szokások
és
az
uralkodó
nyakában
lévő
Aranygyapjas
Rend
címerének
ábrázolása.
I.
Lipót
(1657-1705)
vezette
be
Magyarországon
a
krajcárt
1661-ben.
II.
Rákóczi
Ferenc
a
szabadságharc
idején
a
kuruc
felkelés
számára
Erdélyben
saját
pénzt
veretett:
arany
és
ezüst
forintot,
polturát
és
duariust
(két
dénár).
A
szabadságharc
második
felében
vörösrézből
készültek
az
érmék,
azonban
ezeket
nagy
mennyiségben
hamisították.
III.
Károly
(1711-1740)
ült
először
modellt
érmevésnöknek.
Mária
Terézia
(1740-1780)
idején,
1762-ben
bocsátották
ki
az
első
papírpénz-sorozatot.
De
a
hétéves
háború
befejezése
után
(1763)
vagy
visszaváltották
azokat
fémpénzekre,
vagy
megsemmisítették.
Ő
veretett
utoljára
dénárokat
(ezüstdénárt
1760-ban,
rézdénárt
1766-ban).
Az
1727-ben
meg
jelent
bécsi
márka
helyett
a
kölni
márka
lett
a
birodalmi
pénzverés
alapsúlya.
II.
József
(1780-1790)
alatt
elsősorban
aranyakat
vertek,
azonban
jobb
minőségben,
mint
korábban.
Ferenc
József
(1867-1916)
alatt
került
sor
a
német
pénzrendszer
egyesítésére.
Ekkor
jelent
meg
először
érme
formájában
a
forint,
valamint
egy
új
tallér-
(Vereinsthaler
felirattal)
és
krajcárfajta
(Scheidemünze
felirattal).
A
kiegyezés
után
(1867)
minden
fémpénz
teljes
egészében
magyar
felirattal
és
szimbólumrendszerrel
készült,
mely
az
1892-ben
bevezetésre
kerülő
koronánál
is
megfigyelhető.
Az
első
magyar
papírpénzeket
(Kossuth-bankók)
az
1848/49-es
forradalom
és
szabadságharc
idején
adták
ki,
majd
1880-ban
megjelent
az
első
kétnyelvű
bankjegy:
egyik
oldalán
magyar
(forint
felirat),
másik
oldalán
német
(gulden)
felirattal.
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Magyarország
pénznemei
Dénár
1000-1760
Aranyforint
1325-1553
Garas
1329-1499
Tallér
1499-1867
Aranydukát
1553-1881
Krajcár
1739-1892
Forint
1750-1892
Osztrák-magyar
Korona
1892-1918
Magyar
korona
1918-1926
Pengő
1926-1946
Forint
1946-?
Euro
?-?
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Az
ókori
görögöknél
A
pénz
verése
hosszú
időn
keresztül
kézi
erővel
történt.
A
görögök
a
kovácsüllő
felületébe
belevésték
a
megfelelő
ábrát,
majd
erre
ráhelyezték
az
öntéssel
készített
golyó
vagy
lencse
alakú
fémet.
Ezt
egy
laposra
csiszolt
végű,
vésőszerű
szerszámmal
rászorították
az
üllőre,
majd
a
szerszám
felső
végére
kalapáccsal
ráütöttek.
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Az
ókori
rómaiaknál
A
rómaiak
valamelyest
egyszerűsítették
a
munkát.
Ugyanis
egy
hosszú
nyelű,
harapófogóhoz
hasonló
szerszámba
illesztették
bele
az
alsó
és
felső
bélyeget,
az
előkészített
lapkát
a
két
bélyeg
közé
szorították,
majd
a
verést
végző
munkás
a
fogót
az
egyik
kezével
szilárdan
tartva,
kalapácsütéseket
mért
a
felső
bélyegre.
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Görög
és
római
pénzverdék
A
görögök
és
rómaiak
pénzverő
műhelyei
általában
templomok
mellett
épültek,
így
Athén
ban
a
Thészeusz-szentéllyel
épült
egybe,
Rómá
ban
pedig
a
Capitoliumon,
Juno
Moneta
temploma
közelében
volt
a
verde,
amit
azután
a
császárkorban
áthelyeztek
Titus
fürdői
mellé,
egy
újonnan
épített,
nagyobb
épületbe.
A
rómaiak
Pannónia
területén
is
állítottak
fel
pénzverdét,
így
262-ben
Sisciában
és
320-ban
Sirmiumban.
Itt
bronzot,
aranyat
és
ezüstöt
vertek.
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
A
15.
és
16.
században
A
kézi
technológia
csak
a
15.
század
végén,
16.
század
elején
kezdett
változni.
Miután
1252-ben
megjelent
az
üzleti
életben
nagy
sikert
aratott
firenzei
aranyforint,
csakhamar
aranypénzek
tömegei
zúdultak
Európába.
Mindeközben
a
cseh-
és
szászországi
bányákban
megkezdték
az
ezüst
kitermelését
és
megnőtt
az
igény
arra,
hogy
az
arany
pénzek
helyett
inkább
ezüstök
legyenek.
Az
első
ezüstpénzeket
1484-ben
verette
Zsigmond
tiroli
főherceg,
és
pénz
neve
Guldengroschen
lett.
Majd
nagyobb
mennyiségben
1519-től
verte
Schlick
gróf
a
Joachimsthaler
Güldengroschen-nek,
röviden
Talernak,
magyarul
tallérnak
nevezett
pénzt.
Mivel
egyre
nagyobb
számban
verték,
ezért
a
technikának
fejlődnie
kellett.
Így
jelent
meg
az
ejtőműves
verés.
(Egyszerű
kivitelű
készülékben
a
felső
verőtő
szilárd
foglalatban
mozgott
fel
és
le.
Kengyelszíjjal
működtették.)
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Gépek
megjelenése
A
pénzverdékben
az
első
gépek
a
17.
századtól
jelentek
meg.
A
hengeres
sajtológépnél
az
egyenletes
vastagságúra
hengerelt
fémszalagot
két
egymással
szemben
forgó
acélhenger
közé
húzták.
A
hengerek
felületébe
vésték
az
érmék
elő-
és
hátlapjának
képét.
A
hengeres
sajtológép
két
hengerpárjából
csak
egy
elő-
és
egy
hátlapot
tartalmazót
hagytak
meg.
Két
gomba
alakú
domború
acélpofába
vésték
bele
az
elő-
és
a
hátlap
éremképét,
és
ezek
között
haladt
át
a
keskeny
szalaggá
hengerelt
fémötvözet.
Ha
a
csavaros
verőgép
tetején
lévő
kart
a
ráerősített
szíjak
segítségével
vízszintes
irányú
körforgásba
hozták,
akkor
a
csavar
végén
levő
tolókába
helyezett
felső
verőtő
elindult
lefelé.
Az
alsó
verőtövet
az
állvány
aljában
erősítették
és
erre
helyezték
a
kiverendő
lapkát.
A
legnagyobb
előretörést
a
könyökemeltyűs
pénzverő
jelentette,
melyet
Nevedomszkij
alkotott
meg
1811-ben
Pétervárott.
Később,
1807-ben
Dietrich
Uhlhorn
,
Thonnelier
és
mások
tökéletesítették,
és
így
a
gép
Uhlhorn
nevét
viseli
ma
is.
Ez
az
eljárás
annyira
modern
volt
már,
hogy
a
lapkák
verőtövek
közé
való
behelyezését
és
a
kivert
érme
kilökését
a
készülék
önállóan
végezte.
Nagyobb
átmérőjű
pénzekből
percenként
36–40,
a
közepes
méretűekből
50–55,
a
kicsikből
60–75
darabot
vert
ki.
Hengeres
sajtológép
Pofás
verőmű
Csavaros
verőgép
Könyökemeltyűs
pénzverő
Az
ókori
görögöknél
Az
ókori
rómaiaknál
Görög
és
római
pénzverdék
Vissza
A
15.
és
16.
században
Gépek
megjelenése
Magyarországi
pénzverdék
A
pénzverés
története
Magyarországi
pénzverdék
A
legrégibb
verdehely
Esztergom
ban
volt,
mely
megszűnéséig,
1355-ig
Európa
egyik
legjobb
pénzanyagát
állította
elő.
1355-ben
Buda
vette
át
Esztergom
helyét.
Károly
Róbert
a
reformjaival
az
országot
10
pénzverő
kamarára
(pl.
Buda
,
Nagybánya
,
Körmöcbánya
,
Nagyszeben
,
Nagybánya
,
Offenbánya
,
Kassa
)
osztotta
fel,
és
megkezdődött
az
arany
verése
is.
Zsigmond
az
aranypénzek
készítését
áthelyezte
Körmöcbányá
ra,
Nagybányá
ra,
Offenbányá
ra
és
Kassá
ra.
Majd
a
török
elől
az
ezüstpénzverést
is
ezekre
e
helyekre
helyezték
át.
Hamisítás
A
svédek
pénze
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
Vissza
Velős
gondolatok
Érdekességek
Pénzverésünk
kezdetén
csak
ábra
vagy
jelzés
szerepelt
az
érméken;
az
évszám,
a
pénz
címlete
és
a
pénznév
felírása
csak
később
tűnt
fel.
A
feliratok
kör
alakúak
voltak,
és
a
pénz
peremére
kerültek.
Ezek
a
feliratok
legtöbbször
rangot,
területet
jelöltek,
többnyire
rövidítéssel.
De
előfordult,
hogy
az
uralkodók
saját
vagy
családi
jelmondatukat
is
feltüntették
érméiken
köriratként.
Ezek
rendszerint
római
szállóigék,
bibliai
vagy
zsoltáridézetek
voltak.
Hamisítás
A
svédek
pénze
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
Vissza
Velős
gondolatok
Érdekességek
Hamisítás
„A
hűtlenség
vétkének
eseteiről.
Az
úgynevezett
hűtlenség
vétkének
esetei
pedig
azok,
melyek
ha
fölmerülnek,
a
királyi
felség
bárkinek
fekvő
jógszágait
még
életében
törvényesen
és
szabadon
adományozhatja
annak
a
kinek
akarja.”
–
írta
Werbőczy
István
Hármaskönyvében
a
16.
század
elején.
A
hűtlenség
vétkébe
estek
azok,
„a
kik
hamis
pénzt
vernek,
vagy
ilyent
tudva
és
nyilván
nagy
mennyiségben
használnak.”
Mivel
a
hamisítás
titokban
folyt,
ezért
kevés
adat
maradt
fenn
a
témával
kapcsolatban.
Mindenesetre
annyi
bizonyos,
hogy
a
hamis
pénzeknek
Magyarországon
a
15.
századtól
vannak
emlékei,
azonban
már
a
14.
században
gondoskodnia
kellett
az
Anjouknak
arról,
hogy
ne
történhessen
hamisítás.
Alattuk
a
kamaragrófoknak
kötelező
volt
nevük
jegyét
ráüttetni
az
általuk
veretett
pénzre.
Továbbá
minden
pénzverdében
két
külön
szekrény
állt:
egyikben
a
hiteles
bélyeg,
a
másikban
az
arany
és
ezüst
készlet
volt
három
lakat
és
az
esztergomi
érsek,
a
királyi
kincstárnok,
valamint
a
kamaragróf
pecsétje
alatt,
és
csak
a
három
főember,
vagy
azok
tisztjeinek
jelenlétében
lehetett
a
szekrényt
kinyitni.
Ha
a
kamaragróf
a
másik
kettő
távollétében
és
tudta
nélkül
veretett
pénzt,
akkor
ő
pénzhamisítók
bűnsúlya
alá
esett.
Az
esztergomi
érseknek
és
a
királyi
kincstárnoknak
a
fém
beolvasztásánál
és
vegyítésénél
jelen
kellett
lenniük,
és
minden
pénzverési
folyam
után
még
egy
pensá
t,
azaz
40
fillér
t
ők
is
olvasztottak
a
célból,
hogy
kiderítsék,
az
ércek
megfelelően
lettek-e
vegyítve.
Magyarországon
a
hamisítás
a
16.
században
vált
jelentősebbé,
mert
a
kevés
nyersanyag
miatt
kevés
pénz
volt
forgalomban.
A
hamisítványok
akkor
rézből,
illetve
bronzból
készültek
és
csak
a
felületüket
ezüstözték,
melyhez
rengeteg
nyersanyagra
volt
szükség.
Spervogel
Konrád
Eperjesi
számadáskönyvében
írja,
hogy
száznál
is
több
templom
harangját
olvasztották
be,
köztük
a
hatalmas
csetneki
harangot
is,
hogy
alapanyaghoz
jussanak.
Ezekből
1-2
latos
pénzeket
vertek
a
törvényes
8
lat
ezüsttartalom
helyett,
így
ezeknek
a
pénzeknek
mindössze
negyednyi,
sőt
nyolcadnyi
nemesfémaránya
volt.
1
lat
=
17,5
gramm
Magyarországon
kívül
máshol
is
foglalkoztak
pénzhamisítással,
így
például
Angliában
is.
A
szigetországban
a
pénzhamisítókat
akasztással
büntették,
azonban
a
bankárok
és
kereskedők
ezt
túl
szigorúnak
tartották,
így
1830-ben
kérvényt
intéztek
a
Parlamenthez
a
büntetés
enyhítéséért,
amit
1832-ben
végül
sikerült
elérni.
Előfordult
az
is,
hogy
a
hamisítót
nem
akasztották
fel,
hanem
elűzték.
Egy
nő
így
került
Ausztráliába.
Büntetésének
lejárta
után
1803.
február
23-án
léphetett
vissza
angol
földre,
de
két
nappal
később
újra
pénzhamisításért
kezdték
üldözni.
Egy
elfogott
ötvös,
Miklós
1552-ben,
kivégzése
előtt
vallomást
tett
a
hamisítókról.
Elmondásából
kiderült,
hogy
a
főurak
a
hamisításnak
megfelelően
rendezték
be
váraikat,
ahol
civil
emberek
dolgoztak,
így
kőfaragók,
ötvösök,
lakatosok,
vésnökök,
kovácsok,
akik
közül
néhányan
külföldről
is
érkeztek.
Mivel
a
főurak
tudták
egymásról,
hogy
hamisítók
és
jó
kapcsolatot
ápoltak,
ezért
gyakran
egyik
várból
a
másikba
kényszerítették,
pontosabban
„kölcsönözték
egymásnak”
a
mestereket.
Például
mikor
a
jeszenői
várban
megszorultak
a
Homonnai-Drugethek,
mert
három
lengyel
zsidó
mesterük
elszökött,
akkor
a
Bebekek
1542
körül
egy
egész
hamisítóbandát
küldtek
át
hozzájuk.
Akkor
érkezett
Jeszenőre
a
pénzverőformákat
gyártó
Mihály,
Csetneki
Bertalan,
a
Félszemű
Janó,
a
körmöci
Sturczer
Tamás
és
az
erdélyi
Mihály.
Hamisító-helyek
és
főurak
a
16.
században
Jeszenő,
Kővár,
Homonna
Homonnai
Antal
fivéreivel:
Gáborral,
Ferenccel,
Györggyel
és
Imrével
Hricsó
Podmaniczky
Rafael
Csicsva
Rákóczi
János
Szerednye
Dobó
Ferenc
Munkács
Büdy
Mihály
Lipolc
Zádorffy
János
Füzér,
Terebes
Perényi
Péter
Krasznahorka,
Csorbakő,
Boldogkő
Bebek
Ferenc
és
Imre
Murány
Basó
Mátyás
Werbőczy
István
szerint
Hamisítás
kezdetei
Magyarországon
Hamisítás
a
16.
századi
Magyarországon
Miklós
ötvös
vallomása
Egy
angol
példa
Hamisítás
A
svédek
pénze
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
Vissza
Velős
gondolatok
Érdekességek
A
svédek
pénze
A
17.
századi
Svédország
több
szempontból
jelentős
a
pénztörténelemben:
egyrészt
gazdag
bányái
kiszolgálták
Európa
ezüstigényét,
másrészt
a
világ
legnagyobb
fémpénze
náluk
készült.
1644-ben
rézből
egy
10
dalares
t
készítettek,
mely
68
x
33
x
1
centiméter
méretű
és
közel
20
kilogramm
súlyú
volt.
Hamisítás
A
svédek
pénze
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
Vissza
Velős
gondolatok
Érdekességek
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
A
16.
században
megnőtt
az
igény
a
gazdasági
információk
iránt.
A
jól
tájékozott
kereskedők
levelei
a
hírügynökségek
előfutárainak
tekinthetők.
Az
egyik
híres
informátor
Anglia
antwerpeni
pénzügyi
megbízottja,
Sir
Thomas
Gresham
volt.
A
tőzsde/börze
a
pénzügyi
élet
központjává
váló
Németalföldön
jelent
meg.
Nevét
a
Brugge-i
kereskedőcsarnok
cégtábláján
látható
három
pénzes
zacskóról
kapta.
A
börzén
rögzített
szabályok
szerint
árucikkeket
adtak-vettek,
és
váltóval,
átutalással
fizettek.
A
mai
értelemben
használt
tőzsdék
a
17.
század
első
felében
jöttek
létre
Európában.
Hamisítás
A
svédek
pénze
A
hírügynökség
és
a
tőzsde
Vissza
Velős
gondolatok
Szólások
és
közmondások
Nagy
emberek
véleménye
Fabatkát
sem
ér.
=
A
batkát
16.
századi
csehországi
és
sziléziai
elértéktelenedett
aprópénzre
értették,
mely
semmit
sem
ért.
Fogához
veri
a
garast.
=
Mondják
arra,
aki
nagyon
takarékos,
fösvény
Az
idő
pénz.
=
Az
idő
olyan,
mint
a
pénz,
gyorsan
elfogy.
Pénz
beszél,
kutya
ugat.
=
Mindenki
teszi
a
dolgát:
a
kutya
ugat,
a
pénz
pedig
kifizeti,
amit
szeretnénk.
Pénzen
vesznek
kenyeret,
még
sem
esznek
eleget.
=
Régen
ezt
szokták
mondani
a
falusiak
a
városiakra.
Pénz,
a
pénznek
apja.
=
Csak
az
első
nagyobb
pénzösszeg
megszerzése
a
nehéz,
a
többi
utána
már
jön
magától.
Pénz
emberség,
ruha
tisztesség.
=
Otthon
a
név,
idegen
helyen
a
ruha
szerez
tiszteletet.
Vespasianius
:
A
pénznek
nincs
szaga.
Iuvenalis
:
Nő
a
pénzszeretet
a
növekvő
pénzzel
arányban.
Lope
de
Vega
:
A
pénz
olvasva
jó.
Luther
:
A
pénz
nem
boldogít.
Komensky
:
A
pénz
könnyebben
megy,
mint
ahogy
jön.
Hugo:
A
népszerűség
aprópénzre
váltott
dicsőség.
Goncsarov
:
A
ravaszság
olyan,
mint
az
aprópénz,
nem
lehet
sokat
venni
érte.
Mikszáth
:
Pénzen
vett
szerelemnek
ecet
az
alja.
Montecuccoli
:
A
háborúhoz
három
dolog
szükséges:
pénz,
pénz
és
pénz
A
pénz
a
mindennapok
meghatározó
elemévé
vált.
Nincs
olyan
nap,
hogy
ne
hallanánk
róla,
vagy
ne
fognánk
a
kezünkben
fém-
és
papírpénzeket.
A
pénzhasználók
tapasztalataiból
velős
szólások
és
közmondások,
szállóigék
vagy
éppen
regények,
novellák
születtek.
Érdekességek
V
e
l
ő
s
g
o
n
d
o
l
a
t
o
k