This website requires a browser which supports HTML5.
Some elements of this site will not work correctly until you upgrade your browser.
A
pénz
története
Az
ókori
világ
fémpénzei
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
nemzeti
valutáktól
az
euróig
“A
PÉNZ
TÖRÉNETE”
Adalékanyagok
az
időszaki
kiállításunkhoz
Magyarországi
pénzek
A
pénzverés
története
Érdekességek
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Bevezető
A
pénz
fogalmát
annyiféle
módon
lehet
meghatározni,
ahány
szempontból
vizsgáljuk.
Pénz
lehet
bármely
anyagú
és
külsejű,
kézzelfogható
fizetőeszköz,
a
társadalmi,
kulturális
és
gazdasági
életben
betöltött
szerepétől
függetlenül.
A
készpénzen
kívül
fizetőeszköz
minden
a
jelenlegi
formáját
megelőző
természeti
pénz,
szükségpénz,
pénzhelyettesítő,
a
bankok
könyveiben
szerepelő
számlapénz,
vagy
éppen
on-line
átutalás.
A
pénz
közgazdasági
kategória,
értékmérő,
mely
áruk,
szolgáltatások
árának,
értékének
összehasonlítására
szolgál.
A
munka
ellenértékét
is
pénzben
jelölik
meg
a
piacgazdaságokban.
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
A
pénz
előtt
Az
ember
sokáig
nem
használt
pénzt,
hiszen
mindent
maga
készítette
el
és
termelte
meg:
szerszámait,
tároló
edényeit,
ruháját,
élelmiszerét.
Azonban
ha
ezek
közül
mégis
szüksége
volt
valamire,
akkor
azt
csere
útján
szerezte
meg.
Csakhogy
kezdetben
nem
pénzzel
fizetett,
hanem
cseretárgyak
kal,
melyek
lehettek
használati
eszközök,
ruhaanyagok
vagy
éppen
állatok
is.
Például
a
görögök
„
cserepénze
”
az
ökör
volt,
a
perzsáké
a
szarvasmarha,
a
rómaiaké
a
barom,
az
egyiptomiaké
a
kőkorong
vagy
vörösréz
tömbök.
De
cseretárgy
lehetett
méhviasz,
karperecek,
gyöngysorok,
sőt
kagylók
is.
A
szép
lassan
kialakuló
és
növekvő
kereskedelemi
forgalomnak
azonban
szüksége
volt
a
gyakorlatban
is
használható
értékmérőre,
és
így
a
cseretárgyakat
lassan
felváltotta
a
pénz.
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Első
pénzérmék
Az
első
fémpénzek
arany
és
ezüst
elegyéből,
elektronból
készültek.
Ezek
még
ovális,
tojásdad
alakúak,
igen
vastagok,
valamint
egyik
oldalukon
rovátkáltak
voltak.
Az
első
pénzérme
a
Kr.
e.
7.
században
jelent
meg
Lüdiá
ban
Gügész
(Kr.
e.
680–645)
uralkodása
alatt.
Majd
–
nem
sokkal
később
–
megkezdték
a
pénzverést
az
ókori
Görögországban
is,
Argosz
királya,
Pheidón
(Kr.
e.
650–630)
által.
Ezután
a
kereskedőknek
köszönhetőn
elterjedt
az
akkor
ismert
világon.
A
világ
legelső,
pénz
használatára
utaló
feljegyzései
Afrikából
származnak,
ahol
Kr.
e.
500
körül
jelentek
meg
az
első
pénzek.
Lüdia
magterülete
és
legnagyobb
kiterjedése
Az
ókori
Görögország
Bevezető
A
pénz
előtt
Az
első
pénzérmék
Vissza
Az
első
papírpénzek
A
pénz
története
Első
papírpénzek
Az
első
papírpénzekre
utaló
feljegyzések
Kínából,
a
Szung-dinasztia
(960-1279)
idejéből
származnak,
míg
Európában
csak
igen
későn,
a
17.
században,
Svédországban
jelentek
meg
az
első
papírpénzek.
Noha
Magyarországon
már
Fráter
György
(1482-1551)
idején
is
léteztek
aranyra
és
ezüstre
beváltható
kötelezvények,
de
az
első
magyar
kiadású
és
gyártmányú
hivatalos
papírpénzeket
csak
az
1848/49-es
forradalom
és
szabadságharc
idején
nyomták.
Az
első
magyar
papírpénz
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Egyiptomban
az
első
fizetőeszközöket
Kr.
e.
2500
körül
használták.
Mivel
az
államnak
saját
ezüstje
nem
volt,
ezért
aranyból
készítették
azokat.
Az
aranyat
mérleggel
és
súlyokkal
mérték,
a
fémpénz
formája
pedig
szabálytalan
volt.
A
pénzügyeket
írnokok
segítségével
bonyolították,
akik
szolgálataik
fejében
fizetséget
kaptak.
Az
ókori
világ
fémpénzei
Egyiptom
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Görögország
Görögországban
Argosz
után
Aigina
szigete,
Athén
és
Korinthosz
vert
ezüstből
pénzt
a
Kr.
e.
6.
századtól.
A
fizetőeszközök
valódi
értékét
mérlegen
mérték
ki,
csakúgy,
mint
Egyiptomban.
A
Kr.
e.
5.
század
végén
bronzpénzt
kezdtek
verni,
és
ezzel
szinte
egy
időben
megjelentek
a
bankokhoz
hasonló
intézmények,
melyek
pénzváltással,
zálog-
és
pénzkölcsönzéssel,
letéttel
foglalkoztak.
Az
ókori
görögök
aranyból
ritkán
vertek
csak
pénzt.
Úgy
tartják,
hogy
a
görög
érmék
művészeti
szempontból
az
ókor
legmagasabb
színvonalú
pénzei.
Pénzek
Pénzegységek
Árak
Előző
Következő
Lejátszás
/
Stop
Perzsa
háborúk
(Kr.
e.
499.)
Görögországban
1
személy
napi
ellátása
2
obolosz
Kr.
e.
431.
Déloszi
szövetségben
1
napi
zsold
1
drachma
Kr.
e.
241
után
Karthágó
hadisarca
Rómának
3200
talentum
Kr.
e.
327
k.
Nagy
Sándor
az
indiai
hadjárat
után
a
veteránoknak
fejenként
1
talentum,
azaz
6000
drachma
jutalmat
adott
Frumann
1
talentum
=
3000
sztater
=
60
mina
1
mina
=
100
drachma
1
drachma
=
6
obolosz
1
didrachma
=
2
drachma
1
tetradrachma
=
4
didrachma
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Római
Birodalom
A
Római
Birodalomban
a
latin
pecunia
szó,
mely
a
pénzt
jelenti,
a
latin
pecus,
marha
szóból
ered.
Ez
utalhat
arra,
hogy
a
rómaiak
egyik
cserepénze
a
szarvasmarha
volt.
A
vert
pénz
legkorábbi
használta
Kr.
e.
300-ra
esik,
amikor
bevezették
a
bronzból
öntött
ast,
melyet
Kr.
e.
211-ben
felváltott
az
ezüstből
készült
denarius
/denár/dénár.
Kr.
e.
205-től
használták
a
victoriatus
nevű
ezüstpénzt,
mely
Nero
uralkodása
(Kr.
u.
54-68)
alatt
szűnt
meg,
mivel
új
pénzt,
fontot
veretett.
Nerót
megelőzően,
Augustus
(Kr.
e.
27-Kr.
u.
14.)
szintén
új
pénzt
adott
ki,
a
sestertius
t.
Kr.
u.
211-től
elsősorban
bronzpénzeket
használtak.
I.
Constantinus
(306-337)
alatt
jelent
meg
a
solidus
.
Aranypénzek
(
aureus
)
Kr.
e.
217-től
készültek,
azonban
általánossá
csak
Augustus
uralkodása
alatt
váltak.
Lejátszás
/
Stop
Előző
Következő
Egyiptom
Görögország
Római
Birodalom
Vissza
Kína,
Japán,
India
Az
ókori
világ
fémpénzei
Kína,
Japán,
India
Kína
elsősorban
a
papírpénzeivel
vált
híressé,
így
fémpénzként
Kr.
e.
1100-tól
Kr.
u.
1578-ig
a
kauri
csigát
használták,
melyet
néha
reszeléssel
formáztak.
Az
első
bronz
érmék
csak
a
Kr.
e.
1.
évezredben
jelentek
meg.
Sajátossága
a
pénzeknek,
hogy
Kr.
e.
4-3.
századtól
a
kör
alakú
fizetőeszközök
közepére
négyszögletes
lyukat
ütöttek,
a
lyuknál
fogva
felfűzték
és
úgy
tárolták
azokat.
Japán
ban
a
kínai
pénzeket
használták.
Indiá
ban
a
Kr.
e.
400
körül
megjelenő
pénzek
mintát
követtek.
Először
görög,
majd
Kr.
e.
2.
századtól
a
Kr.
u.
6.
századig
római,
Kr.
u.
1.
századtól
barbár
utánzatok
is
készültek.
Előző
Lejátszás
/
Stop
Következő
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Bevezető
Az
európai
pénzhasználatban
az
egyes
országok,
államok
önálló
pénzveréséig
(1849
k.)
három
nagy
korszakot
különíthetünk
el.
Az
első
korszak
az
ún.
dénárkorszak
,
mikor
Nagy
Károlytól
(768-814)
a
13–14.
század
fordulójáig
csak
dénárt
és
annak
felét,
obulust
használtak.
A
13–14.
század
fordulójától
a
16.
század
elejéig
beszélhetünk
az
ún.
garaskorszak
ról.
A
16.
század
elejétől
a
nemzeti
pénzverés
kialakulásáig
tartó
időszakot
pedig
tallérkorszak
nak
nevezzük.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
dénár
korszaka
Előző
Következő
Lejátszás
/
Stop
A
népvándorlás
idején,
az
5.
század
közepétől
vertek
aranypénzt
a
germán
törzsek
bizánci
mintára.
A
barbár
népek
pénzt
nem
használtak
fizetőeszközként,
hanem
csak
ajándék,
adomány,
ékszer
céljából.
A
keleti
gótok
a
6.
században
aranyból,
ezüstből
és
rézből
is
verték
érméiket.
Az
itáliai
keleti
gótok
és
a
longobárdok
főként
aranypénzt,
az
angolszászok
a
7.
század
közepétől
ezüstpénzt
használtak.
Európán
túl
az
arabok
első
verdéjüket
702-703-ban
alapították
Vásztiban
(mai
Irak
területén),
és
pénzeik
római,
görög,
valamint
bizánci
mintára
készültek.
Éremkép
ritkán
szerepelt
rajtuk,
inkább
a
szöveg
volt
a
lényeges.
Az
iszlám
világban
a
pénz
fénykora
az
Oszmán-dinasztia
uralomra
kerülésével
(1299)
kezdődött,
mikor
megjelent
az
ezüst
akcse
és
a
kurus/gurus
.
Az
ezüst
dénár
a
Frank
Birodalomban,
Nagy
Károly
(768-814)
idején
jelent
meg
és
1266-ig
Európa
nyugati
felén
szinte
kizárólagos
fizetőeszköz
volt.
A
Birodalomban
a
dénárt
megelőzően
a
Merovingok
(450-752)
aranypénzt
is
verettek,
a
Karolingok
(751-911)
és
így
nagy
Károly
viszont
már
csak
ezüstpénzt
bocsátott
ki,
hiszen
a
frankok
a
7.
századtól
nem
jutottak
aranyhoz.
Miután
Stájerország
és
Ausztria
egyesítette
pénzverését,
a
12.
század
végétől
saját
pénzt,
az
un.
bécsi
dénárt
verték,
mely
a
14.
századig
maradt
érvényben.
A
karintiai
Friesach
városa
pedig
friesachi
dénár
ok
nagy
számát
bocsátotta
ki.
Angliában
a
10-11.
századtól
az
ezüst
penny
volt
divatban.
Az
észak-afrikaiak
a
7.
századtól
aranyból
készült
dirhem
mel
fizettek
a
hispániai,
dél-itáliai
és
szicíliai
árukért.
Bizáncban
I.
Anastasius
(491-518)
nevéhez
fűződik
az
önálló
bizánci
pénz
verése,
aki
alatt
megjelent
a
nummia
,
és
a
follis
.
Előtte,
a
Római
Birodalom
korában
solidust
és
fontot
használtak.
A
11.
században
megjelent
a
tál
alakú
rézpénz,
a
12.
századtól
pedig
a
scyphatus
.
Néhány
pénzegység:
1
római
font
72
solidus
1
follis
40
nummia
Bizánc
árai:
Kr.
u.
463.
Konstantinápolyban
1
kenyér
3
follis
Kr.
u.
499-502.
Edessában
1
tojás
1
follis
A
dénár
előtt
A
dénár
szülőhelye
Sajátos
dénárok
és
pénzek
Bizánc
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
garas
korszaka
1266
után
terjedt
el
a
dénárnál
nagyobb
értékű
ezüstpénz,
a
grosso
/groat/grois
tournois,
illetve
Közép-Európában
a
prágai
garas
nak
nevezett
ezüstpénz.
Elődjének
a
Velencében
a
12.
század
végén
vert
bizánci
stílusú
matapán
,
majd
az
azt
felváltó
grosso
tekinthető.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
A
tallér
korszaka
A
tallér
elődjei
A
tallér
szülőhelye
Sajátos
tallérok
és
pénzek
A
15.
század
közepétől
Európában
nagy
infláció
söpört
végig,
mely
a
csúcspontját
a
17.
század
elején
érte
el.
Az
árak
növekedtek,
a
bérek
pedig
folyamatosan
elmaradtak
a
piac
igényeitől.
Az
államok
próbáltak
minél
több
nemesfémet
felhalmozni,
de
mindez
nem
volt
egyszerű
feladat.
Így
virágzott
a
csempészet
és
az
amerikai
kontinens
felől
érkező,
nemesfémmel
megrakott
hajók
kifosztása.
Több
spanyol
ezüstszállítmányt
szerzett
így
meg
Francis
Drake,
és
Angliában
I.
Erzsébet
(1558-1603)
pénzeinek
egy
része
ebből
készült.
A
15.
századtól
megnőtt
az
igény
a
garasnál
egy
értékesebb
ezüstpénz
iránt.
Ilyen
fizetőeszközt
először
Itáliában
vertek,
majd
Portugáliában,
Franciaországban
és
Angliában
is
elterjedt.
Nevüket
külsejük,
illetve
a
rajtuk
látható
éremkép
alapján
kapták,
pl.
testone
(olasz
testa
=
fej).
Majd
az
új
ezüstbányák
feltárásával
megjelent
a
guldiner
/
guldengrosch
/gulden.
Az
elsőt
Zsigmond
tiroli
főherceg
verette
1484-ben.
Az
első
tallér
1486-ban
az
itáliai
és
a
német
kereskedelmi
utak
találkozásánál,
Hallban
készült.
Később
egy
csehországi
bánya
vált
a
tallérverés
központjává.
A
leghíresebb
tallér
a
Mária
Terézia-tallér,
melyet
először
1741-ben
vertek,
és
olyan
széles
körben
elterjedt,
hogy
a
világkereskedelem
pénzévé
is
vált.
A
dollár
szó
is
a
tallérból
származik.
1
tallér
=
72
ezüst
krajcár
=
24
garas
Spanyolország
hatalmas
mennyiségben
veretett
tallérhoz
hasonló
pénzt
peso/piaszter
néven,
mely
a
nemzetközi
kereskedelem
egyik
első
világpénzévé
vált.
A
18.
századtól
kezdve
pedig
egyre
nagyobb
teret
hódított
a
papírpénz
is,
mely
szinte
mindenhol
a
nemesfémpénzek
helyettesítője
volt.
Kibocsátásukra
leggyakrabban
háborúk
finanszírozásakor
volt
szükség.
A
korai
bankjegyek
szerény
díszítésűek
voltak,
és
gyakori
jelképként
jelent
meg
rajtuk:
Hermes,
a
kereskedők
védőszentje,
valamint
antik
istenek
és
római
istenségek
allegorikus
nőalakjai.
A
papírpénzt
azonban
nem
nagyon
kedvelték,
mert
könnyebben
lehetett
hamisítani,
mint
a
fémpénzt.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Aranypénzek
Körmöcbánya
termelése
a
1320-1330-as
években
lendült
fel,
mely
véget
vetett
az
európai
aranyválságnak,
és
újra
megjelentek
az
aranyból
készült
pénzek.
Legnagyobb
térhódítása
Itáliában
volt,
ahova
Afrikából
került
az
arany.
Genová
ban
1251-1252-től
genovinót
,
Firenzé
ben
pedig
fiorinót
,
más
néven
florint
vertek
az
aranyból.
A
firenzei
pénz
igen
sikeressé
vált,
hiszen
eljutott
Franciaországba,
Angliába,
Magyarországra
és
Csehországba
is.
A
Hanza
Szövetség
aranypénze
a
kölni
márka
volt,
mely
1857-ig
maradt
a
német
pénzrendszer
alapja.
A
firenzei
pénz
előlapján
Firenze
címerében
is
szereplő
liliom,
hátlapján
a
város
védőszentje,
keresztelő
Szent
János
álló
alakos
képe
látható.
Bevezető
A
dénár
korszaka
A
garas
korszaka
Vissza
A
tallér
korszaka
Aranypénzek
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
középkor
és
az
újkor
fémpénzei
Kína,
Japán
és
az
ötödik
kontinens
A
Tang-dinasztia
(618-907)
által
bevezetett
bronzpénz
1912-ig
volt
használatos
Kíná
ban.
Japán
ban
a
16.
század
végén
egységesítették
a
pénzrendszert:
arany-,
ezüst-
és
bronzpénzeket
is
vertek.
1626-ban
a
sogun
új,
állandó
bronzpénzt
hozott
forgalomba,
a
17.
századtól
pedig
jó
minőségű
ezüstpénzeket
használtak.
Papírpénzek
a
17.
századtól
voltak
jelen.
Ausztráliá
ban
és
Új-Zéland
on
1814-től
a
bevándorlók
az
általuk
vitt
pénzeiket
használták.
Az
első
bankjegyet
1840-ben
adták
ki.
Vissza
A
pénz
története
A
nemzeti
valutáktól
az
euróig
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Szent
István
korában
Orseolo
Pétertől
II.
Gézáig
III.
Bélától
III.
Andrásig
Az
Árpád-ház
pénzverésében
csak
dénárokat
és
az
ezek
felét
jelentő
obulusokat
készítettek.
A
kor
pénzeinek
sokféleségét
a
kötelező
évi
pénzcsere
és
az
ezzel
járó
új
veretek
kibocsátásának
sokfélesége
adja.
Szent
István
nal
(1000-1038)
kezdődött
a
magyar
pénzverés
története,
hiszen
vele
született
meg
az
ezüst
obulus,
azaz
a
féldénár.
A
pénzek
motívumait
(keresztet,
szárai
között
ékeket)
bajor
minták
ihlették.
Kezdetben
pénzeinek
előlapján
LANCEA
REGIS
(király
lándzsája),
hátlapján
REGIA
CIVITAS
(királyi
város,
mely
Esztergomra,
a
pénzverde
helyszínére
utal)
olvasható.
Majd
a
dénár
felirata
egyszerűsödött:
előlapjára
a
király
neve
került
–
STEPHANVS
REX
–
egyenlő
szárú
kereszttel.
Szent
István
pénzeinek
ábrái:
előlapján
a
kereszténység
szimbólumai
láthatók,
felhőből
kinyúló
kéz
(Isten
keze)
lándzsát
szorít.
Felette
kereszt.
Hátlapján:
kereszt
és
templom
tornyának
dísze.
Orseolo
Péter
(1038-1041,
1044-1046)
alatt
a
pénzek
hátlapján
található
REGIA
CIVITAS
feliratot
felváltja
a
PANNONIA.
I.
András
tól
(1205-1235)
a
pénzekre
un.
sziglák,
ellenőrzőjegyek
(pont,
háromszög)
kerültek
a
pénzverő
munkások
és
az
egy-egy
öntésből
származó
pénzek
azonosítására.
Salamon
(1063-1074)
uralkodása
alatt
jelennek
meg
az
arcképes
pénzek,
melyeken
a
király
ábrázolása
sematikus
formában
jelenik
meg.
Nála
figyelhető
meg
először
az
a
sajátosság,
mely
szerint
a
hátlapi
bélyeg
kisebb
az
előlapnál.
II.
Géza
(1141-1162)
pénzei
a
világ
legkisebb
pénzei
közé
tartoznak.
III.
Béla
(1172-1196)
alatt
a
pénzeket
finomabb
ezüstből
verték,
sőt
megjelentek
bizánci
mintájú
vörösrézpénzek
is.
III.
Béla
érméin
jelent
meg
először
a
magyar
címer
egyik
eleme,
a
kettős
kereszt.
II.
András
(1205-1235)
nagyobb
méretű
pénzeket
veretett,
így
több
teret
engedett
az
ábráknak.
Megjelentek
a
figurális
ábrázolások
és
a
sávos
címer.
IV.
Béla
(1235-1270)
díszítőelemként
használta
a
liliomot.
Az
ő
uralkodása
alatt
kezdte
meg
működését
a
budai
verde,
melynek
hatására
a
pénzeken
látható
képek
minősége
javult.
III.
András
(1290-1301)
alatt
már
szinte
valósághű
portrék
készültek.
Árpádházi-királyok
alatt
(997-1301)
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Habsburg-korban
(1526-1892)
Vissza
Magyarország
pénznemei
Magyarországi
pénzek
Vegyes-házi
uralkodók
alatt
(1301-1526)
Károly
Róbert
idején
Nagy
Lajostól
II.
Ulászlóig
Károly
Róbert
(1308-1342)
1323-ban
kelt
rendeletével
kezdődött
meg
a
pénzverés
nagy
reformja.
10
pénzverő
kamarát
állított
fel
az
országban,
melyeket
kamaraispánok
felügyeltek
és
bevezette
az
érméken
a
verdejegyeket.
Az
ezüstalapú
dénárrendszert
megtartotta,
de
megkezdte
firenzei
mintára
aranyforintok
verését
is.
1329-ben
cseh
mintára
garasokat
is
veretett.
Érméin
uralkodóak
a
címerábrázolások
(Árpád-sávok,
liliom).
Nagy
Lajos
(1342-1382)
aranyain
felbukkant
Szent
László
alakja,
és
ezzel