A Trianoni békediktátum Magyarországon megszüntette az általános védkötelezettséget. A minimális, 35.000 főben meghatározott zsoldos haderő a környező országok hadseregeihez képest szinte nevetséges volt. Az ország haderejének fokozása tehát – a trianoni korlátozások kijátszásával – elengedhetetlen lett, egyik lehetséges útjának pedig az iskolai keretek között megvalósuló testgyakorlás bizonyult. Az 1921 évi LIII., ún. testnevelési törvény minden 12 és 21 év közötti fiú kötelező katonai előképzettségének biztosításáról rendelkezett. 1924-től bontott zászlót a leventemozgalom, amely az iskolából kimaradó fiúk hazafias szellemű katonai nevelését biztosította. A levente egyesületek keretén belül remek lehetőség kínálkozott különböző sportkörök létrehozására, sőt kulturális, művelődési és szabadidős tevékenységeket is biztosított. A levente sportkörökön belül, ahol lehetőség nyílt rá, szakosztályok szerveződtek, pl. evezős, kerékpáros, lovagló, vitorlázó repülő stb. – amelyek rendszeresen összemérték ügyességüket helyi és országos versenyeken.

1942 májusában a miskolci motoros nap alkalmával alakult meg az ország első gyorslevente-motorszakosztálya. A kezdeményezés akkora sikert aratott, hogy a cél az ország további nagyvárosaiban még ugyanebben a szezonban gyorslevente-szakosztályok felállítása lett. Az esemény apropóját egy tragikus baleset adta. Az év áprilisában a magyar motorsport hőskorának kiemelkedő tehetsége, Kozma Endre fiatalon távozott az élők sorából. Kozma nagy hangsúlyt fektetett az utána következő generációk motoros oktatására. Az ő nevéhez fűződött az ún. KTT (Kozma Terepezni Tanít) program elindítása. Július folyamán került sor a pécsi és a szegedi motoros találkozókra is, ahol a városokba vezető csillagtúrát akadálypályás verseny követte. „Közben minden motorosnap egyúttal lerakja egy-egy vidéki város gyorslevente-szakosztályának alapkövét is, amely már önállóan is tud dolgozni s … így vezet az út a magyar motorsport új életre kelése felé!” – írta Zsótér Bertalan, a korszak kiemelkedő sportlövő és motorkerékpár bajnoka.

1942. szeptember elején már kétnapos, Balatont megkerülő túrát és ügyességi versenyt szerveztek. A szezont pedig októberben egy fővárosi rally zárta. Ennek útvonala a Hármashatár-hegyről indult Pilisszentiván, Dobogókő és a Dunakanyar útvonalon át Aquincum volt a cél. Az eseményt pedig egy ünnepélyes, zárt soros motoros felvonulás koronázta, amely tisztelgésképpen a Hősök emlékköve előtt vonult el. Ezen alkalomra készült ez a kisméretű emlékplakett, amelyen a Hősök tere ismert ábrázolása látható, a jobb felső sarokban pedig a leventecímer egy motorkerékpár-gumira emlékeztető szimbólummal kombinálva, körülötte a „Gyorsleventék előre!” jelmondat.

 Patinázott, fehérfém öntvény, jobb alsó sarkában P. Bak mesterjegy.
Méretek: 63×43 mm.
Ltsz. C.67.3.1.

 

Cserhalmi Zoltán
történész, muzeológus

 

 Irodalom:
Autó Motor, 14(1942)/6 (06.15.), 78.