Győr az Árpád-korban több kisebb települési egységből állt. Ilyen a központtól keletre elterülő Királyfölde is, mely a mai Árkád területén, illetve környékén helyezkedett el. Ezen az inkább falusias jellegű településrészen a korszak átlagemberének az ún. fa-föld szerkezetű, egy helyiséges házak szolgáltak lakóhelyül. Egy-egy, kerítéssel határolt portához akár több szabadon álló kemence is tartozott, ám ezek elsődleges funkciója a sütés-főzés volt. Mivel azonban az időjárás a kor emberét sem kímélte, a házak elengedhetetlen részét képezték a főzés mellett immár fűtésre is hasznosított hőjű kemencék, melyeket az épületek belső oldalfalánál, gyakran az egyik sarokban helyeztek el. A korai korszakot (10-11. század) jellemző, kisebb alapterületű házakban a feltárások során előkerültek akőből rakott kemencék nyomai is, ám ezeket hamar az agyagból tapasztott verziók váltották fel.

Ásatások során több esetben is megfigyelhető volt, hogy a kemence vázát vesszőkből alakították ki, ezek közé agyagot tapasztottak, majd kiégették. A platni – sütőfelület–alatt akár kerámiatöredékekből kirakott ún. hőtartóréteg is kialakításra került. Érdekes, hogy több feltárt házban is előkerült a kemencék szájánál betapasztott, egész edény, mely a folyadékok melegen tartását szolgálhatta. A korabeli fűtőberendezések szájánál a hamu kihúzására kisebb gödröt alakítottak ki.

A kemencék tüzelését fával oldották meg. A tűz életben tartásához és a füst elvezetéséhez az épületen belül folyamatos légáramlást kellett biztosítani. Régészetileg több esetben is megfigyelhetőek e törekvés nyomai, füstelvezetők és a ház falánál kialakított nyúlványok formájában.

Irodalom:

Takács Miklós: Veremház-rekonstrukciók az utóbbi két évtized Árpád-kori településrégészetében, különös tekintettel Sabján Tibor szarvasgedei házrekonstrukciójának a tanulságaira. Ház és ember 26. (2021) 153–166.

10-11. századi „kisház” lehetséges rekonstrukciója.

Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk 
(Von den Landnahme bis zur Türkenzeit. Wissenswertes über die mittelalterliche Geschichte von Győr im Blick der Grabungen).
In: A vagongyár alatt – a vagongyár előtt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. Szerk.: Bíró Sz. – Molnár A. – Nagy A. Győr 2007; 72.

Ház feltárás közben Győr, Tarcsay Vilmos utca 27. (ásatásvezető: Györke Réka)

Győr, Tarcsay Vilmos utca 27. területén feltárt ház részlete és kemencéje (ásatásvezető: Györke Réka)