Iparművészet: Pozsonyi évek II.
Iparművészet
——————–
Pozsonyi évek II.
Schima A. Bandi még pozsonyi tartózkodása idején, 1912-ben készítette el a magyar katolikusság nevében az európai keresztény államok által épített híres Lourdes-i kálvária X. stációjának alpakka domborművét. Az emlékhely fekete márványlapját a mai napig az általa formált két angyal által tartott plasztikus magyar címer díszíti.
1917 júniusában a Pozsonyi Állat- és Madárvédő Egyesület választmánya elhatározta, hogy Máday Izidornak, az Országos Állatvédő Egyesület nagyérdemű elnökének a városligeti díszkert egyik 100 éves fáján művészi emléktáblát állít. A kivitelezés ügyében „Schima András szobrásszal” léptek kapcsolatba. A munkán a művésszel együtt dolgoztak a pozsonyi állami fémipari szakiskolás tanítványai, így a munka az intézet műhelyében minimális költséggel és rövid határidővel készülhetett el. A hagyományos tűzi kovácsolással készült emléktábla 1 méter magas, 75 cm széles és mintegy 80 kg súlyú volt.
A munka sajtóban napvilágot látott leírása a következő volt: „A jólelkű ember áldott kezében tálat tart magokkal, amiket az egyik madár már fel is vesz, egy másik pedig a jótékony helyre sietve odarepül. Ennek kerete egy csodálatosan kovácsolt rózsaág – a szeretet, a szív kifejezéseképp és a másik oldalon babérág – az emlékezés jeléül. Az összefoglaló keret nemesen egyszerű, de karakterisztikusan magyaros konturja érdekes plasztikában hullámzik.”[1] A fém emléktábla patinázva volt, a rögzítő csavarfejek kék zománccal voltak színezve. A madáretetőt tartó kézfejet áttört alpakka csipke díszítette, míg Pozsony város vörösréz címerét féldrágakövek ékesítették.
Schima A. Bandi elkészült emléktáblája a pozsonyi Hardtmuth üzlet kirakatában volt két hétig közszemlére téve. Ezt követően került az alkotás állandó helyére, a ligeti szökőkút közelében levő öreg fára. Ünnepélyes avatására június 9-én került sor, a Pozsonyi Állat- és Madárvédő Egyesület fennállásának tíz éves jubileuma alkalmából. Az ünnepségen az avatóbeszédet dr. Jankovich Marcell miniszteri tanácsos, az Országos Állatvédő Egyesület elnöke mondta. Beszéde végén felolvasta az avatóünnepségről betegsége miatt távol maradó ünnepelt, Máday Izidor elnökséghez intézett levelét:
„Igen tisztelt elnök úr! A rólam való megemlékezésnek oly ünnepies módja minden tekintetben messze túlhaladja azt a mértéket, melyre ügyünknek egy szerény munkása igényt tarthat. Nagybecsü jóindulatuk és rokonszenvüknek megható megnyilvánulásáért fogadják kérem szivből fakadó forró köszönetem kifejezését.”
Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus
[1] Suján Pál: Művészi emlék a ligetben. Schima András újabb műve. Nyugatmagyrországi Híradó, 1918. május 9, 4.