Iparművészet: Schima A. Bandi berlini tanulmányútja
Iparművészet
——————–
Schima A. Bandi berlini tanulmányútja (1904-06)
1905 tavaszán látott napvilágot a hír az aradi sajtóban a kereskedelmi miniszter által kiírt 600 koronás külföldi ösztöndíj pályázatról, melyet az aradi kereskedelmi és iparkamarához lehetett benyújtani. A kiírás szerint az ösztöndíj nyertesétől legalább három hónap szakmai gyakorlatot vártak el, illetve követelmény volt az is, hogy hazatérve az ösztöndíjas tapasztalatait szülőföldjén hasznosítsa.
A külföldi tanulmányi ösztöndíj elnyerésének híre Schima A. Bandit már Berlinben találta, ahol az egykori mesterlegények példáját követve 1904 tavaszától „vándorútját” töltötte.
Schima A. Bandi berlini ösztöndíja idején több neves műkovács műhelyében is dolgozott. Ezek közül a mesterek közül Paul Krüger, Schulz & Holdefleiss és Paul Marcus műhelye a legismertebb német műkovács műhelyek közé tartoztak, ahová bejutni a kor minden tanulni és fejlődni vágyó iparosának álma volt.
A művész azzal a nem titkolt szándékkal dolgozott a neves berlini műhelyekben, hogy a modern műkovácsolási eljárásokat és technológiákat elsajátítsa és később saját praxisában hasznosítsa. Ezt a szándékát a hagyatékában fennmaradt számos rajz és vázlat bizonyítja, melyek egy-egy megismert módszert, eljárást rögzítenek. A tanulmányrajzok mellett sok a szerszámrajz, műhelyberendezésről készült vázlat is. Feljegyzéseiből, naplótöredékéből tudjuk, hogy tanulmányútja során rengeteg, a jövő szempontjából hasznosnak ítélt szerszámot már a helyszínen el is készített.
A tapasztalatszerzés szempontjából igen fontosnak tartott műhelymunka mellett a művész 1905 és 1906 folyamán berlini iparossegédek részére szervezett műkovács tanfolyamokat is látogatott. A művész hagyatékában fennmaradt tanulmányrajzai az intézetben folytatott, elsősorban a szabadkézi rajzra, stílustanra, valamint anyagismeretre kiterjedő, szisztematikus felkészülésről tesznek tanúbizonyságot, melynek során – az aradi szakiskolai mesterségbeli alapozást követően –, biztos jártasságra és gyakorlati tudásra tett szert a műkovácsolás területén.
Berlinben készült képesítési remeke, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdonában levő kovácsoltvas, úgynevezett delfines falikút-terv, évfolyamán a legjobbnak bizonyult, így tandíját ünnepélyes keretek között, aranyban kapta vissza.
Hagyatékában fennmaradt korabeli naplója, melyben a munka folyamatát a vason eszközölt első beavatkozásoktól a kivitelezés befejezéséig rajzokkal illusztrálva dokumentálta. A mintegy három hónap eseményeit felölelő naplórészletben Schima A. Bandi több más munkájának a készülési folyamatát is dokumentálta, többek között a Rokokó tanulmány néven ismert angyalfejes plasztikáét, melyet szintén a múzeumi hagyaték őriz.
„A külföldi műhelyekben és iskolákban szerzett tudás, valamint a városokban, muzeumokban és gyűjteményekben látott csodás alkotások szinte forradalmi átalakulást idéztek elő lelkületemben. Ezek után még jobban láttam neki, hogy majd idehaza is a német színvonalra emelhessem mesterségemet.” – összegezte tanulmányútja tapasztalatait és jövőbeli szándékait a művész.
Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus