Iparművészet

——————–

Újrakezdés Győrben II.

Schima A. Bandi 1924-ben tervezte meg a szerény anyagi körülmények között élő ifjúság támogatásán fáradozó Emericana szervezet győri konventjének címerét. „Magyar címer egy pajzsban elhelyezve, melyre egy kígyó tekerődzik, de a kígyót egy vaskesztyűs kéz torkonragadva megfojtja.”

1. kép

A konvent két évvel később, 1926-ban saját címerével díszített mellvértet rendelt vándordíj céljára a művésztől (1. kép). Dr. Bánóczy Gyula, az Egyesült Keresztény Liga győri csoportjának elnöke indítványára viszont más megrendelők hasonló célból kardot, pajzsot, sisakot rendeltek a mestertől. A nagy vándordíjhoz a részletesen kidolgozott, színes terveket Schima Bandi 1926. május 12-én készítette el (2. kép).

2. kép

Az állványra szerelt, tíz darabból álló vándordíjnak kilenc megrendelője volt. Az Emericana szervezet győri konventje által rendelt vért mellett a város címerével díszített sisakot Győr város, a tárcsapajzsot az Egyesült Keresztény Liga, a kardot a Győri Ügyvédi Kamara, a buzogányt dr. Darányi Kálmán főispán, a számszeríjat 14 darab nyílvesszővel – melyeken az adományozó kanonokok nevei voltak kiverve – a győri székeskáptalan, a kürtöt Vécsey Béla testnevelési vezető, a fokost a Győri Lloyd Kereskedelmi Egyesület, míg az álló Szent László figurával és a győri püspök címerével díszített harci baltát Fetser Antal győri megyéspüspök rendelte.

A megrendelés szorgalmazása mögött Matolcsy Lászlót, a győr-nádorvárosi Eörsy Péter Levente Egyesület egykori vezető-oktatója sejthető, aki korábban is munkakapcsolatban állt már a művésszel. A vándordíj elkészülése után a Levente című újságban a leventeoktató bemutatta és részletesen ismertette is a vándordíj egyes darabjait. Az újság a „testnevelési bizottságok, levente egyesületek és más érdekeltségek” figyelmébe ajánlotta a remek tárgyegyüttest.

„A kiváló bronzveretű munkának imponáló hatása van. Eredeti történelmi tanulmányok után készültek, nehéz iparművészeti munkák magyar motívumokkal teleszórt díszítésekkel és címerekkel.”

Az egykor tíz darabból álló teljes magyar középkori harci felszerelésből ma a Győr címerével ellátott sisakot, a mellvértet, valamint a pajzs címerét őrzi a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum helytörténeti gyűjteménye (4-6. kép). A vándordíj darabjai, ahogy azt Matolcsy László is kiemelte, a művészre mindenkor jellemző történeti hűséggel készültek, motívumviláguk, formakincsük magyaros. „Úgy, ahogy egybegyűjtve, imponáló szépségében nézzük ezt a gyönyörű vándordíj-csoportot, az a gondolat merül föl, hogy ezeket az iparművészeti szépségeket nem szabad tízfelé szétengedni. Valahol nyilvános helyen, például a városházán, mondjuk a polgármesteri fogadóban kellene hirdetnie a magyar vitézség, leventeség és iparművészet diadalát.”

4-6. kép   

A győri leventecsapatok 1926. szeptember 26-án 10 kilométeres távfutó versenyt rendeztek az Foederatio Emericana konvent mellvértjéért. A verseny és az ünnepség a városháza előtt zajlott, és ott állították ki a vándordíjat is, amiért a versengés folyt.

Pápai Emese

művészettörténész, főmuzeológus