Keller Rudolf órás 1831. november 20-án született Győrben. 17 évesen állt be a 48-as honvédek közé. A piski csata (1849. február 9.) után katonai érdemrendet kapott, amelyet személyesen Bem tábornok tűzött a mellére.

Keller Rudolf honvédtüzér vitézségi érme Méretek: 24 x 55 mm, ltsz.: RHH.2020.1.2.

Ennek a kitüntetésnek a hivatalos megnevezése: 1848-49-es Magyar Katonai Érdemrend. Keller Rudolf ennek is a harmadik fokozatát nyerte el, amely a szabadságharc hónapjaiban igen elterjedt és népszerű katonai érdemérem volt. A kitüntetést az Országos Honvédelmi Bizottmány alapította 1848 végén, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa a Bécstől független magyar ügyet. A piros szalaggal átfűzött, diszkrét, vékony ezüst koszorút ideiglenes jelleggel készítették. A terv az volt, hogy a szabadságharc után ennek egy sokkal díszesebb változatát adják majd át ünnepélyes keretek között a korábban kitüntetetteknek, erre azonban sosem kerülhetett sor.

Keller Rudolf a szabadságharc bukása után visszatért Győrbe, és egészen 1889-ben bekövetkezett haláláig folytatta órás mesterségét. Halála után a kitüntetést felesége adományozta a győri bencés Főgimnázium gyűjteményének. Keller Rudolfról a Győri 48-as Honvéd Egylet alapítója, dr. Sikor József főhadnagy is megemlékezik egy feljegyzésében. Külön kiemeli, hogy Keller német származása ellenére állt a magyar szabadságharc mellé. Sikor József e félmondata némileg félreértésre is okot adhat. Igaz ugyan, hogy a nemzetiségi ellentéteket éppen a 48-as események hívták életre, de a forradalmi események alapvető törésvonala a mindenfajta reformot elutasító bécsi udvar politikája és a megújulást egyre inkább sürgető birodalomalkotó rendek között húzódott.

Cserhalmi Zoltán
történész, muzeológus