Helyszín: Esterházy-palota (Győr, Király u. 17.)

Kiállítás megnyitó: 2018. június 22. 18.00 óra

A kiállítást megnyitja: Dr. Fabényi Júlia múzeumigazgató, Ludwig Múzeum

Megtekinthető: 2018. június 22 – szeptember 30.
hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óráig

Abban, hogy mit keres egy film a múzeumban elméleti diskurzus, nem kis szerepe volt Ricciotto Canudonak, aki már 1908-ban egyértelműen a többi művészeti ág közé sorolta az új médiumot. Canudo ekkor még csupán hatodik művészeti ágként beszélt a moziról, amely a költészet, a zene, a festészet, az építészet és a szobrászat legfiatalabb testvéreként foglalhat helyet a művészeti ágak sorában. Canudo úgy fogalmazott, hogy a mozi, mint „művészeti kifejezés a tér ritmusai (képzőművészet) és az idő ritmusai (zene és költészet)) közötti kiegyezés.” Ezzel megnyílt, de legalábbis megnyílhatott volna az út a mozgóképek térbeli elképzelésére komolyabb kifejtésére is. Canudo tehát nem kizárólag időben kibontakozó művészeti ágnak tekintette az újdonsültet, hanem már ekkor térbeli és időbeli sajátosságokat magánviselő jellegzetességek birtokosának látta a legfiatalabb művészeti ágat: „mozgásban lévő festmény”. Amennyiben arra hajlunk, hogy mozgásban lévő festményként gondoljuk el a mozgóképet (amely a mozinak még mindig egy elég korlátolt felfogása volna csupán még a kiállított mozgóképeket illetően is), valóban nem tagadhatjuk meg tőle térbeli kiterjedését, ez esetben viszont nem is tárgyalhatunk róla kizárólag mint időbeli attribútumokkal rendelkező művészeti ágról. A mozgókép, amennyiben térbeli tulajdonságokkal is bír, térben is megmutatkozhat, a tér ritmusaival bíró művészeti ágak között is bemutatható. Ennek ellenére a korai időszak különböző vetítési körülményeket felmutató néhány évét leszámítva hosszú időn keresztül mozgóképekkel kizárólag a színháztól örökölt moziapparátus keretein belül találkozhattunk. Ez a vetítési környezet, amely egy sötét teremben meghatározott időre székéhez láncolja a befogadót, a mozgókép narratív tulajdonságainak kibontakozására és fejlődésére nyújtott remek lehetőséget.

Maurer korai filmjei irányadók voltak a Balázs Béla Stúdió „Filmnyelvi sorozata” számára, amelyet Bódy Gábor kezdeményezett azzal a céllal, hogy különböző művészeti ágak avantgárdista alkotóit a film számára összehozza, és ez sikerült is a kor számos fontos írójával, költőjével, zeneszerzőjével és nem utolsósorban képzőművészével.

Az elmúlt 10-15 évben egyre több vetítésre kerül sor nemzetközi és hazai kiállításokon, ami mögött egy egész esztétikai ok – okozati rendszer húzódik meg. Ebből a szempontból egy önmagában is különösen fontos esemény – Maurer Dóra filmretrospektív kiállítása – sajátos megvilágításba kerülhetne.

A kiállításon Maurer Dóra, konceptuális fotók, film állóképanalizisek mellett 12 filmje kerül bemutatásra, loopolva.

rfmtm MD_webflyer