Magyar Ispita

Az épület helyén 1617-ben a telekkönyv szerint három ház állt, és 1666-ban Széchényi György győri püspök vásárolta meg, ahol idős győri polgárok menhelyét, ispotályát szervezték meg. Széchényi 1673-ban az ispita vezetését a székeskáptalanra bízta. Végrendeletében pedig 5000 forinttal növelte az ispita alaptőkéjét, mely lehetővé tette, hogy a 17. század végén már 30 elaggott győri polgárról tudott gondoskodni.

A 18. század első harmadában az épületet további házakkal bővítették. 1724-ben összeépítették az eredetileg két különálló, földszintes reneszánsz épületet és bővítették emeleti traktussal, összekötő folyosókkal, valamint toszkán oszlopos, loggiás belső udvarokkal. A Szent Miksa (Rákóczi) és a Szent Sebestyén (Teleki) utcák sarkán álló Jordán-féle szállásházat lebontották, és az 1730-as években ennek telkén épült az ispita Szent Annáról elnevezett temploma. A 19. században a templom egyik mellékoltárát leszerelték, a főoltárképet kicserélték. Csak a Szent Erzsébet-oltárt hagyták meg. A betegeket és véneket gyámolító Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép a győri Schaller István műve. A templom változatlan formában áll, csupán a nyugati homlokzatán volt két körablakot nagyobbították meg eggyé az 1876-os tatarozás folyamán.

A Magyar Ispita az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program „smARTacross – Szlovák-magyar együttműködés a helyi művészeti és kulturális örökség megőrzése céljából” című, HUSK/2302/2.4/075 azonosítószámú projekt keretében újult meg. 2026. szeptember 5-én nyitotta meg kapuit újra a látogatók előtt a Rómer Múzeum időszaki kiállítóhelyeként.

Megközelítés:

Ez a tartalom le van tiltva, mert az Google Maps cookie-kat nem fogadták el.

Elfogadni a sütiket