A rakott tűzhelyek a 19. sz. végén kezdtek terjedni, átvéve a sütőkemencék szerepét. Eleinte téglából, sárból építették és tapasztották, a későbbiekben kályhacsempékkel burkolták őket. A takaréktűzhely tűztere fölött vaslapon főztek, sütőjét pedig oldalt alakították ki a füst melegét hasznosítva, mégis elzártan attól. Egyes típusokba a sütő fölé vízzel tölthető, annak melegítésére szolgáló fémtartályokat is beépítettek. A Fruhmann-ház kályhatörténeti kiállításában látható takaréktűzhelyet valaha Tárnokrétiben használták és egy táblás kályha elemeinek másodlagos felhasználásával építették.

XJM. N.94.3.1.
Takaréktűzhely Tárnokrétiből az 1930-as évekből (részlet a kályhatörténeti kiállításból)
Fotó: Tanai Csaba Taca

Megtekintés a virtuális kiállításban