A mai napon Árpád-házi Szent Imre hercegre emlékezik az egyház. Ebből az alkalomból a győri csizmadia céh jegyzőkönyvének címoldalán látható Szent Imre-ábrázolást mutatjuk be. A herceg a hagyományos ikonográfiai megoldásnak megfelelően, nemzeti hovatartozását kifejezendő magyar ruhában: zsinórozott kék dolmányban, szűk nadrágban és sárga csizmában került ábrázolásra. Válláról csattal összefogott hermelinpalást omlik alá. Míg jobbját szívéhez emeli, baljában a szüzességére utaló liliomszálat tart. Mögötte zöld drapériával leterített posztamens, amelyen vörös párna, rajta királyi származására utaló Erzherzogshut (főhercegi korona) és jogar.

Ismeretlen: Szent Imre. A győri csizmadia céh jegyzőkönyvének címoldala, 1840 körül; akvarell és tinta, papír;
19 x 29 cm-es papírlapon 13,6 x 16,9 cm ovális pajzs; ltsz.: C.53.11.7.

A képmező jobb felső részén felhőből előtörő, Szent Imrére mutató arany sugarak, melyek a herceg életében fordulópontot jelentő eseményre utalnak. A legenda szerint a veszprémi Szent György-templomban „imádságnak adván magát szívében elmélkedék, mi legyen (…) a legkedvesebb áldozat, amelyet Istennek fölajánlhatna. Hirtelen nagy tündöklésű világosság körülfénylette az egyháznak minden helyeit (…) s isteni szózat hallatszik: Felette dicséretes a szüzesség; kívánatos kívánom én, te elmédnek és testednek szüzességét, ezt ajánld nékem, eme szándékodban mindvégig megállj!”

Az artikulusait 1604-ben elnyert győri csizmadia céh védőszentje Szent Imre volt. Mint ábrázolásán láthatjuk, a szent herceg is csizmát hordott, és így válhatott e magyaros viseleti darabot előállító céh patrónusává. A III. Károly király által 1719-ben megújított céhszabályzat külön kitér arra is, hogy a székesegyház Szentháromság-kápolnájában a céh köteles misét celebráltatni védőszentjének ünnepén, vagyis „Szent Imre Herczegh Napján”.

Székely Zoltán
művészettörténész, múzeumigazgató