„A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.” – mondta Yehudi Menuhin 1975. október 1-jén, mikor az UNESCO ezt a napot a zene világnapjának nyilvánította. A naphoz kapcsolódva a Rómer Múzeum zsiráfzongoráját mutatjuk be.

Részlet / Zsiráfzongora. Joseph Seuffert, Bécs, XIX. század eleje. Fenyőfa, mahagóni borítás, aranyozott bronz veretek, új, kék selyembetét. ma: 2360 mm, sz: 1265 mm, mé: 510 mm, ltsz.: IP.65.41.1.

A 19-20. században a zongora nemcsak hangversenyhangszer, hanem az otthoni zenélés legkedveltebb és legsokoldalúbb hangszere is volt. A 19. század első felében számtalan alakú és fajtájú zongorát fejlesztettek ki, amíg mai alakja kifejlődött.

A helyszűke, azaz a városi polgárok lakásának kisméretű szobái miatt a 19. század elején kedveltek voltak az álló zongorák. Elnevezésüket külső burkolatuk formája után kapták: így jelentek meg a piramis-, zsiráf- vagy szekrényzongorák. A húrokat ezeknél a zongoratípusoknál függőlegesen helyzeték el, és a hárfákhoz hasonlóan keretre feszítették. Mennyire impozánsak voltak ezek a hangszerek, mi sem bizonyítja jobban, mint a múzeum ipartörténeti gyűjteményében őrzött zsiráfzongora.

Zsiráfzongora. Joseph Seuffert, Bécs, XIX. század eleje. Fenyőfa, mahagóni borítás, aranyozott bronz veretek, új, kék selyembetét. ma: 2360 mm, sz: 1265 mm, mé: 510 mm, ltsz.: IP.65.41.1.

Ez a zeneszerszám 1965-ben vétel útján került az intézménybe. A típust a bécsi Wachtl & Comp. cég fejlesztette ki, és 1810 körül kezdte meg gyártását. A múzeumban található empire stílusú zongora igen impozáns darab: a mahagóni borításon látható aranyozott bronzveretek egyiptomi és antik mitológiai alakokat ábrázolnak. Megszületése Joseph Seuffert bécsi hangszerkészítőnek volt köszönhető.

Hangverseny az Apátúr-ház dísztermében, ltsz: XJM.F.5348.

Megszólaltatására igen ritkán került csak sor, hiszen a szakértők egy évben csak egyszer tartják ezt megengedhetőnek, nehogy károsodást szenvedjen. A képen a zsiráfzongorát megszólaltató győri zeneiskola tanáraiból alakult Musica Antiqua együttes koncertjelenete látható 1963 áprilisából.

Anyaga: fenyőfa, mahagóni borítás, aranyozott bronz veretek, kék selyembetét
Mérete: magassága: 263 cm, szélessége: 126,5 cm, mélysége: 51 cm
Készítője: Joseph Seuffert
Felirata: Jos. Seufert in Wien
Ltsz.: IP.65.41.1.

Székely Zoltán  művészettörténész, múzeumigazgató és
dr. Nemesné dr. Matus Zsanett  történész, tudományos titkár