230 évvel ezelőtt, 1791. február 10-én halt meg Torkos József győri evangélikus lelkész.

Torkos József 1710. október 30-án született Győrben Torkos András és második felesége, Burgstaller Mária Róza házasságából. Tanulmányait Győrött, Besztercebányán, Boroszlón, majd a híres Wittenbergben végezte, ahol apjához hasonlóan evangélikus teológiai magiszterré avatták. 1737 és 1749 között a győri evangélikus gyülekezet lelkésze volt. Torkos annyira szerette szülővárosát, hogy 36 évesen nem fogadta el a neki Pesten felajánlott püspöki széket, és nem ment el nemesdömölki lelkésznek sem, melyre szintén lehetősége lett volna. 1749. március 10-én viszont – amikor királyi rendelettel megszüntették Győrben a protestáns gyülekezetek vallásgyakorlását – kénytelen volt elhagyni Győrt, és Sopronba távozott.

Forrás

Torkos József lelkész arcképe

A kép őrzési helye: Soproni Evangélikus Gyűjtemények

(Forrás: Hungaricana)

 

Torkos Józsefet Győrben igazi polihisztornak tartották: házában, a „Torkos-kastélyban” alkimista laboratóriumot rendezett be, melynek erkélyéről csillagászati megfigyeléseket végzett. Speciális légszivattyújával és üvegköszörülő készülékével pedig optikai eszközöket állított elő. Híres volt kagylógyűjteménye is. Emellett jelentősek elméleti munkái, melyek orvostudományi, történettudományi, régészeti, szónoklattani, valamint méhészeti és kertészeti kérdésekkel is foglalkoznak. Meg kell említeni azt is, hogy 1773. szeptember 3-án Mária Terézia soproni látogatásakor ő mondta az ünnepi beszédet.

A révfalui Torkos-kastély. Zselatinos ezüst, 1920-as évek, , 170×230 mm, ltsz: XJM.F.306.
 
A révfalui Torkos-kastély. Zselatinos ezüst, 1920-as évek, , 170×230 mm, ltsz: XJM.F.306.

Torkos József neves családból származott: apja volt az első, aki evangélikusként görög eredetiből magyar nyelvre fordította le az Újszövetséget. Féltestvérei közül (apja első házasságából) Justus János (1699–1770) híres orvos lett: 1726-tól Győr megye tisztiorvosa, majd 1740-ben Pozsony város főorvosa lett. Másik testvére, Jakab (sz. 1702) ügyvéd lett Vas vármegyében, fia, András 1773-ban pedig Sopron polgármestere.

 A Torkos-kastély. Diapozitív, 1930-as évek. 85×85 mm, ltsz: XJM. F.1604.
 
A Torkos-kastély. Diapozitív, 1930-as évek. 85×85 mm, ltsz: XJM. F.1604.

 

Dr. Nemesné Dr. Matus Zsanett
igazgatóhelyettes, főmuzeológus–történész


Forrás:
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család. Győri Szemle 5. évf. (1934), 330–347.