Az 1594-es ostromot ábrázoló korabeli metszet, ltsz.: HD. 75.59.1 

Ferdinand Hardegg várkapitány ezen a napon adta át Győr város kulcsait Szinán pasa nagyvezír főtisztjeinek a szabad elvonulás fejében, miután közel két hónapig tartó ostrom után a vár feladása mellett döntöttek.

Győr 1594-es ostroma, ltsz.: HD. 75.43.1.

„Miután mi alulírottak úgy találtuk, hogy gyengeségünknél és az ellenség túlerejénél fogva Győr várát tovább tartani nem tudjuk, elhatároztuk, hogy egyezkedés céljából tárgyalást kezdünk az ellenséggel. A mai napig számtalan támadást vertünk vissza, de emberek, katonák és jó tisztek hiányában tovább nem bírnánk azt, amit eddig megtettünk. Ahhoz pedig, hogy beássuk magunkat, sem hadieszközeink, sem időnk nincsen. Egy ilyen hatalmas ellenséggel szemben, mely bástyáinkon már két helyen befészkelte magát, semmiképpen sem tudunk ellenállni, visszaveréséhez pedig csekély a saját erőnk. Tekintettel arra, hogy Fenségedhez már több ízben küldtünk hírnököket, de segítséget egyetlen egyszer sem kaptunk, így kellett döntenünk, minek hiteléül e sorainkat sajátkezűleg aláírtuk és pecsétünkkel elláttuk. Győr, 1594. szept. 27.” — Aláírások: Hardegg Ferdinánd gr. Zinn, Siegesdorf, Ormondi, Rossi, Greis, Bleichrodt, Izdenczy, Szőgyi

Hardegg pere és kivégzése, ltsz.: HD.75.62.1.

A Haditanács és Mátyás főherceg tanácsadói szerint semmi nem indokolta a megadást, hiszen Győr a legjobban felszerelt, és a legerősebben megépített vára volt a kereszténységnek. Ezért Hardegget és Niklas Perlin ezredest október 9-én Bécsben fogságba vetették és bíróság elé állították. A szigorú ítéletet, miszerint Hardegg jobb kezét – amivel az egyezséget aláírta és a város kulcsait átadta – vágják le, és egy vasrúdra tűzve a bécsi vár falára tűzzék ki, őt magát az akasztás után három napig hagyják a bitófán, az uralkodó kegyelemből a kéz és a fej egyidejű levágására és a holttest azonnali eltemetésére mérsékelte. Az ítéletet 1595. június 15-én 9 órakor a bécsi Am Hof téren hajtották végre.

Hargitainé Bartha Annamária
segédmuzeológus–történész

Irodalom:
KOZICS László: Győr vár 1594–1508[!1598] Első közlemény. Hadtörténelmi Közlemények, 1891, 507–526.
LENGYEL Alfréd: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 1959/2, 167–221.
MOHL Antal: Győr eleste és visszavétele 1594–1598. Győr, Győregyházmegye Könyvnyomdája, 1914.
VERESS D. Csaba: A győri vár. Budapest, Zrínyi kiadó, 1993.