Odüsszeusz újra útra kel – Borsos Miklós Homérosz nyomában
„Christopher Nolan Odüsszeia című filmje ismét a figyelem középpontjába állította Homérosz halhatatlan eposzát. A trójai háborúból hazafelé tartó Odüsszeusz kalandjai közel háromezer éve ihletik meg az irodalmat, a képzőművészetet és a filmművészetet. Kevesebben tudják azonban, hogy a történet Borsos Miklóst (1906-1990) is hosszú időn át foglalkoztatta.
A gyűjteményünkben őrzött három bronzplakett 1956-ból, valamint a 77 lapból álló grafikai ciklus öt tus- és diópácrajza (1976) ennek a különleges alkotói reflexiónak a lenyomata.
Borsos Miklós számára Homérosz története nem elsősorban hősi eposz volt, hanem az ember örök útkeresésének jelképe. Művein nem a mozgalmas csatajelenetek vagy a drámai összecsapások kerülnek előtérbe, hanem a tenger végtelensége, a sziklák időtlensége és a magányos ember alakja. A bronzplaketteken a néhány motívumra redukált kompozíciók – a hajó, a part, a szikla, a lándzsás alak – szinte jelképekké sűrűsödnek. A táj nem puszta háttér, hanem a hős útjának és belső küzdelmeinek részesévé válik.
Ugyanez a szemlélet jelenik meg a grafikai lapokon is. A Szkülla és Kharübdisz között áthaladó hajó, a kötelet feszítő hajós, a végtelen tengeren magányosan lebegő vitorlás, Kirké szigetének különös világa, vagy a Hajótörött csendes, szinte álomszerű jelenete nem az eposz részleteinek illusztrációi. Sokkal inkább annak költői átiratai: néhány erőteljes vonallal és finom tónussal Borsos a történet lelki és szimbolikus rétegeit ragadja meg.
Borsos klasszikus műveltsége meghatározó volt alkotói gondolkodásában. Az antik kultúra számára nem történeti emlék, hanem ma is érvényes emberi tapasztalatot hordozó örökség volt. A két Odüsszeusz-sorozat ezért nem egyszerű irodalmi illusztráció: a hazatalálás, a kitartás, a kísértések időtlen története jelenik meg benne. Borsos Miklós finom, meditatív alkotásai arra hívnak bennünket, hogy a kalandok mögött meglássuk azt az embert, aki hosszú útja során nemcsak hazáját, hanem önmagát is keresi.
Talán éppen ezért hat ma is olyan erővel Homérosz eposza. És ezért tud minden korszak – legyen szó egy huszadik századi szobrászról vagy egy huszonegyedik századi filmrendezőről – újra és újra visszatérni Odüsszeusz alakjához.
Turzai Erika, múzeumpedagógus
