150 éve, 1870. szeptember 15-én (5630. edul 19-én) avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt.

Az eseményről a Győri Közlöny 1970. szeptember 18-án a következőképpen számolt be: „A győri izraelita imaház zárkőletétele és beüzemelése múlt csütörtökön nagy ünnepélyességgel ment végbe. Szerdán délután érkezett meg a vaspályán Löw Lipót szegedi főrabbi, kit az indóháznál az izraelita ifjúság több tagja magyar díszruhában fogadott. Csütörtökön reggel már 8 óra után nagy néptömeg foglalta el az imaház körüli tért, hová az izraelita hitközség felkérése folytán tűzoltó-egyletünk is zenekarával együtt megjelent, s az ünnepélyre érkező notabilitásokat tisztelgéssel fogadta, egyúttal a rend fenntartására is felügyelvén. Az ünnepélyes zárkőletétel reggeli 9 órakor kezdődött, ezután az okmány felolvasása, egy zsoltár éneklése, a szokásos kalapács-ütések, és a beszentelés következett. Az örök lámpa meggyújtása után Lőw Lipót szegedi főrabbi úr magyar nyelven tartott kitűnő szónoklatot. Erre következett ima a királyi családért, mire dr. Naseher berlini rabbi és kitűnő hitszónok tartott német nyelven kitűnő beszédet. Ennek végezte után Kölcsey Hymnusa énekeltetett a kar által. Végül az ünnepély a „Minclia-imával” befejeztetett, melyet Moór Raphael győri főkántor kitűnő szép bariton hangon énekelt. Az egész ünnepélyesség a legnagyobb rendben folyt le, mely a rendezők ügyes tapintatáról tett tanúságot. (…) Az ünnepély után banquette tartatott, estve pedig Löw Lipót főrabbi és dr. Naseher berlini hitszónok urak tiszteletére fáklyásmenet rendeztetett.”

 

 

A város zsidósága 1861-ben döntött a Zsinagóga építéséről. 1866. július 10-én megvásárolták azt a 600 négyszögöles telket, amelyen az épület ma is áll, majd augusztus 30-án tervpályázatot írtak ki a templom és az iskola tervezésére. A pályázat december 30-án zárult, és a beérkezett 33 pályázat közül Benkó Károly pesti építész terve nyerte el az első díjat.

268_01

 

A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. Az „első ásóbökésre” 1868. november 9-én került sor, 1869. október 9-én elkészült az iskolaépület, és a templom falai is elérték a legmagasabb vonalukat. Az iskolát 1869. október 17-én avatták fel ünnepélyesen, és a következő évben sor került a templom felszentelésére is.

Az épület hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe.

 

Hargitainé Bartha Annamária
segédmuzeológus–történész

 

Irodalom:
Győri Közlöny 11(1970)/75(szept. 18.). Elérhető: https://edok.gyorikonyvtar.hu/hu/number/-/record/16898.
KEMÉNY József: Vázlatok a győri zsidóság történetéből, Győr, Győri Zsidó Hitközség, 2004.
HANCZ Gábor (szerk.): Egy épület újjászületett, Győr, Győr Megyei Város Önkormányzata, 2006.