1966-ban vezette be az UNESCO az írni-olvasni tudás nemzetközi napját, melyre azóta minden évben szeptember 8-án kerül sor. A megemlékezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az írni-olvasni tudás fontosságára az egyén, a közösség és a társadalom életében, valamint arra, hogy az analfabetizmus felszámolására fokozott erőfeszítéseket szükséges tenni.

Bár Magyarországon az 1868-as Népoktatási Törvény kimondta a kötelező, anyanyelvi oktatás bevezetését, az analfabéták aránya még jó 50 év múlva is meghaladta a 13%-ot. Ebből az időszakból számtalan iskolai munkadarabként készült mintakendőt ismerünk, melyek gyakran betűket is ábrázolnak, így is erősítve a tanulókban azok ismeretét. Bár a monogramoknak a kézimunkákon, ruhadarabokon és munkaeszközökön való feltüntetése régi keletű, népi alkalmazása leginkább az írástudás terjedésével tudott általánossá válni.

Keresztszemes öltésekkel hímzett mintakendő. Készítette Vadász Erzsi 1909-ben.
Tárgy anyaga, készítési módja: kongré, selyem, hímzett.
Méretek: 35 x 37 cm.
Felirat: Vadász Erzsi 1909.
Leltári szám: XJM.N.2009.1.187.

1935 körül a győri orsolyita rendházban készült hímzés mintakendő,
melyen a korabeli monogramhímzési stílusok láthatóak.
Tárgy anyaga, készítési módja: sifon, hímzett.
Méretek: 39 x 26,5 cm.
Felirat: Mariska.
Leltári szám: XJM.N.71.21.3.

Fotó: Tanai Csaba „Taca”

T. Városi Ágnes
néprajzos muzeológus