A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészeti gyűjteményének története egészen az 1800-as évek második felére nyúlik vissza. Ugyanis a múzeumunk névadója, Rómer Flóris bencés szerzetes, tanár, természettudós, polihisztor, régész szenvedélyesen gyűjtötte a régiségeket. Nem véletlenül nevezték a „magyar régészet atyjának”, hiszen ő volt az, aki 1859-ben megalapította Győrben az első vidéki múzeumot. Az általa, ill. barátai, kollégái által összegyűjtött ún. „bencés-gyűjtemény” szerencsére átvészelte az államosítást, a többszöri költözést, és jelentős része a mai napig a régészeti gyűjtemény részét képezi.
Mostanra a régészeti gyűjtemény a vármegye egész területén folytatott különféle régészeti feladatellátásoknak (próba- és megelőző feltárások, teljes felületű feltárások, régészeti megfigyelések, terepbejárások stb.) köszönhetően több millió leletanyagból áll. Ezek között van fegyver (pl.: vas- és bronzkardok, vas- és bronzlándzsák, pajzsveretek, vas nyílhegyek, vaskések), ékszer (kar- és lábperecek, gyűrűk, nyakláncok, nyakperecek/torquesek, ruhakapcsoló tűk/fibulák), egyéb viseleti tárgyak (pl.: díszes öv-, ruha- és cipőveretek), étel-ital tárolására használt kerámia- és fémtárgyak (pl.: agyagból készült fazekak, bográcsok, korsók, palackok, bögrék, poharak, ill. luxusnak számító speciális agyagból és eljárással készült ún. terra sigillata edények: tányérok, tálak, valamint bronz korsó, bronz üst, stb.), üveg tárgyak (pl.: poharak, illatszeres fiolák, üveg urna), egyéb használati tárgyak (pl.: orsó gomb, szövőszék nehezék, bogozó, ásópapucs, szigony).
A leltárkönyvekhez kapcsolódik egy ún. tárgymutató, melyben lelőhelyenként és korszakonként csoportosítva is megtalálhatók a beleltározott tételek. A főbb régészeti korszakok a következők: őskor (neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor), római kor, népvándorláskor (hun kor/5. század, avar kor), honfoglaláskor, középkor (Árpád-kor, késő középkor).
