1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján Erzsébet királynét (Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia 1837–1898) egy Luigi Luccheni nevű olasz anarchista meggyilkolta. A magyarság körében népszerű asszonyra az ország védangyalaként tekintettek. Büszkék voltak rá, hogy beszélte a magyar nyelvet, szívesen olvasta Petőfi Sándor verseit, Jókai Mór regényeit, Horváth Mihály történelmi munkáit és közvetlen környezetébe tudatosan választott magyar személyeket. Nem csoda hát, hogy már halála évében a Háromszék megyei Berecken emlékoszlopot állítottak a tiszteletére.

Győr város lakóit is felkavarta a hír, amelyről szeptember 11-én értesültek, a nagy érdeklődésre való tekintettel a Győri Hírlap különszámot adott ki. Szeptember 13-án este közgyűlést tartottak, ahol arról is döntöttek, hogy a város egyik legszebb és erre alkalmas terét, a Káptalandomb és a Karmelita templom között elterülő Karmelita teret (ma: Bécsi kapu tér) Erzsébet királyné nevére keresztelik. A téren növényeket is ültettek a királyné tiszteletére.

Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter két hónappal a királyné tragikus halála után, 1898. november 19-én kelt 71544/I/1-a számú rendeletének I-II. részében rendelte el „Erzsébet királyné emlékfák” ültetését az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A miniszter rendeletben szabályozta a telepítést meghatározó kereteket, tanácsokkal szolgált a telepítendő fanemekre és azok ligetbeli elhelyezésére is: „az ültetendő fák közt méltóan foglalhatnának helyet a leboruló koronájú fák, minők a szomorúfűz, kőris- és szomorú bükk: ép úgy a megdicsőült Királyné kedvencz fái: a tölgyek és a fenyők, valamint az egyéb hosszú életű fák fajai”. Külön rendelkezett az elültetett fák megjelöléséről is, amelyre az „Erzsébet királyné emlékfái” feliratú táblát javasolta, mégpedig azért, hogy „azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélje”. Darányi Ignác felhívására 1899 júliusáig közel 2 millió 800 ezer Erzsébet-emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben. A faültetés mellett országszerte számos emlékművet, szobrot állítottak, valamint számtalan utcát, teret, hidat és középületet neveztek el a királynéról.

Zechmeister Károly 1899 januárjában terjesztette elő, hogy „a hosszu-utczán tul létesítendő uj városligetet Erzsébet-ligetnek nevezzék el. A közgyűlés ezen módon is meg fogja örökíteni a boldogult királyasszonyunk áldott emlékét.”. A Nádorvárosban létrehozott liget 1948-ig viselte Erzsébet nevét, mikor is Lenin ligetre módosították, de 1991-ben visszakapta eredeti elnevezését.

Az akkor még önálló községként működő Révfalu 1899-ben emlékoszlopot állíttatott a királyné tiszteletére, valamint nyolc hársfát is ültettek. Az emlékoszlop felirata: „ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKFÁI 1898. SZEPTEMBER 10. EMELTE RÉVFALU KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE 1899. ÁPRILIS HÓ 15-ÉN.”

1908-ban az itt élők kérésére az addig Öreg utcának nevezett utcát Erzsébet királyné útnak nevezték át (ma Ady Endre utca). Az emlékmű az Ady Endre utca 8. szám alatt, a Szentháromság plébánia melletti telken állt, 2006-ban a nyolc hársfa közül öt még élt. 2014-ben a korhűen felújított emlékoszlopot a Kossuth-híd lábánál létesített parkba helyezték át.

Az Erzsébet királyné iránti tisztelet késztette a Rába-szabályozó Társulatot is, hogy megörökítsék a tragikus sorsú királyné emlékét: vagyis „a Földművelési M. Kir. Miniszter Úr felhívásának megfelelve Erzsébet királyné ligeteket” létesítettek, emlékfákat ültettek a Rába és a Rábca mentén. Ezek egyébként még ma is megtalálhatók a Rábán a nicki gátnál, a vági gátőrházzal átellenben, a „Megág” zsilipnél, illetve a Rábcán a szentkereszti gátőrház udvarán és a lébényi régi gátőrtelep helyén. A ligeteket körülbelül 200-300 négyzetméteres föld-platóra építették, közepén betonból készült, talpas emlékoszlopot helyeztek el, amelynek magassága 113, átmérője 30 centiméter volt. Az oszlop derékba tört fát ábrázol, felső részén egy táblán a következő felirat olvasható: „Erzsébet királyné liget 1898”. Az emlékoszlop köré öt-hat fát ültettek, általában fenyőt, kőrist és hársfát. A ligeteket a gátőrök gondozták.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Kőtárában is őriznek egy ilyen emlékfát, melynek méretei és felirata megegyezik a fent leírtakkal. A tárgy bekerülésének helyéről, idejéről nincsenek adataink, ami azért is érdekes lenne, mert az ötvenes években, a Rákosi-korszak idején majdnem áldozatul estek a politikának. 1952-ben szigorú utasítást kapott a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetője az Országos Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivataltól, hogy azonnal semmisíttesse meg ezeket a „burzsoá” maradványokat.

A szakaszmérnökök ezt nem hajtották végre, inkább az emlékhely közelében, alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, majd jelentették, hogy a terhelő bizonyítékokat összetörették és a folyóba dobták. Az ellenőrzés persze mindent rendben talált. Néhány év múlva, az 1960-as évek elején keresni kezdték az emlékoszlopokat, és elítélték azokat, akik megsemmisítették a beton fatörzseket. A gátőrök – ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak – pontosan tudták, hol ásták el annak idején a keresett műtárgyakat, és mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre a maradványokat.

A Kőtárban található emlékoszlop szintén ezek közé tartozhatott, reméljük a későbbiekben sikerül fényt deríteni a korábbi sorsára.

Hargitainé Bartha Annamária
történész-segédmuzeológus

 —

Irodalom:

Győri Hírlap 1898. szeptember 11. (https://edok.gyorikonyvtar.hu/hu/number/-/record/55615)
Győri Hírlap 1898. szeptember 14. (https://edok.gyorikonyvtar.hu/hu/number/-/record/55618)
Győri Hírlap 1899. január 10. ( https://edok.gyorikonyvtar.hu/hu/number/-/record/55714)
FARKAS Zsuzsanna – KAJÁN Marianna – KOVÁCS Éva Marianna: Erzsébet királyné emlékezete képeslapokon, Kossuth Kiadó Budapest, 2007.
KISZELI Lajos: Az Erzsébet Királyné liget. In: Lébény információs lap, 3(2009)/15. (július), 5.
ORBÁNNÉ HORVÁTH Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006.
G. PAPP Katalin: Győr utcanevei, Hazánk Könyvkiadó, Győr, 2006
Erzsébet-ligetek a folyók mentén, Kisalföld, 2010.06.14.
https://www.kisalfold.hu/gyor-es-kornyeke/erzsebet-ligetek-a-folyok-menten-2161765/