Győrről – a város jelentőségének megfelelően – az évszázadok során számtalan látkép készült. Ezek közül az egyik legszebben megkomponált veduta Friedrich Bernhard Werner (1690-1778) munkája. A 16-17. században, a török háborúk korában Győrt elsősorban madártávlatból ábrázolták, hogy a nézők pontos képet kapjanak a legfontosabb magyarországi végvár erődítményeiről. Az oszmán veszély elmúltával Győr katonai jelentősége is csökkent és a városképek sem az erődítésekre koncentráltak már. Werner a város felé közelítő utazó előtt feltáruló látványt kívánta megörökíteni, ezért a látkép mintegy szemmagasságból készült. Délnyugati irányból tekinthetünk Győrre, így nemcsak a falakkal övezett város, hanem Újváros, sőt még Sziget temploma is látható. A mai belvárost falak és bástyák, előttük a vizesárokban külső védőművek övezik, a polgárházak sűrűjéből pedig a templomok és a Püspökvár tornyai törnek az ég felé.

Friedrich Bernhard Werner rajza után Johann Christoph Leopold: Győr látképe, 1732 után Rézkarc és rézmetszet, papír, 200 x 300 mm Ltsz.: HD.86.15.1.

Míg a török kori Győr-látképek készítői közül alig egy-kettő járt személyesen is a helyszínen, addig Werner „élőben” (ad vivum) látta és rajzolta le a várost. Ennek köszönhetően ábrázolása minden korábbinál pontosabb és hitelesebb. Önéletrajza szerint Werner 1732-ben kapott engedélyt Lotharingiai Ferenc helytartótól magyarországi városok lerajzolására, amelynek keretében 12 várost és várat örökített meg. Rajzait azután Augsburgban Johann Christoph Leopold (1699-1755) metszette rézbe.

Székely Zoltán
művészettörténész-muzeológus
múzeumigazgató

Friedrich Bernhard Werner rajza után Johann Christoph Leopold: Győr látképe, 1732 után
Rézkarc és rézmetszet, papír, 200 x 300 mm
Ltsz.: HD.86.15.1.