Helytörténet

——————

Perzsa tőr

Kétélű, erősen hajlított, rézberakásos pengéjű harci tőr míves elefántcsont, más feltételezések szerint rozmáragyar markolattal. Markolata két oldalán egy-egy mátkapár miniatűr domborműve látható, a domborművek alatt és felett pedig jól olvasható egy perzsa nyelvű szöveg. A faragott csontmunka egy családot ábrázol: férfit, nőt és két gyermeküket, míg a markolat másik oldalán ugyan ez a férfi és nő ábrázolás tűnik fel, de még jegyespár korukból. A penge rézberakásán avatott szemek további arab betűs írásjeleket fedezhetnek fel. A rendkívül szép állapotban megmaradt tőr az újkori Iránban készült, az ún. Qádzsár korban (1796-1925), feltehetőleg házassági, vagy eljegyzési ajándékként. A fegyver eredeti tulajdonosára, valamint az adományozó személyére vonatkozóan sajnos nem rendelkezünk releváns adattal. Feltehetően egy főúri, vagy nagypolgári mecénás keleti fegyvergyűjteményébe tartozhatott, ugyanis a 19. századtól egyre erősödő érdeklődés mutatkozott az után az emlékek után, amelyek a „mesés kelet” hajdan volt tárgykultúráját jellemezték.

Penge szélessége: 45 mm, hossza: 235 mm, Nyél szélessége: 55 mm, hossza: 123 mm

Ltsz. H.60.688.1.

Fotó: Áment Gellért

Cserhalmi Zoltán muzeológus