Iparművészet

——————–

Újrakezdés Győrben I.

Schima A. Bandi 1919 novemberében érkezett a csehek által megszállt Pozsonyból Győrbe. A következő évtized számára az intenzív beilleszkedési kísérletek és az anyagi biztonság megteremtésének megfeszített munkával teli évei voltak.

Sokféle feladatot vállalat, többek között 1924 februárja és 1925 januárja között a pesterzsébeti Állami Polgári Leányiskola által kiadott Ifjú Polgárok Lapjában kilenc számon keresztül szerkesztette A Kis Iparművész című művészeti rovatot. Ezekben havonta egy-egy vaslemezből eszközölhető iparművészeti tárgy illusztrációkkal kísért elkészítési módját ismertette. Az újság áprilisi számában például kedvenc rózsa-motívumának elkészítését mutatta be, de a margaréta, a mákvirág, a tulipán elkészítésének fortélyaiba is beavatta fiatal olvasóit. 

Az említett rovat szerkesztése mellett ez alatt az idő alatt rejtvényeket is rajzolt az újság számára.

A Farkas Mátyás polgármester vezette városvezetés szorgalmazására Győr intézményei közül elsőként a Magyar Királyi Állami Főreáliskolával, azaz a mai Révai Miklós Gimnázium, 1919-20-ban végzett növendékei határozták el az intézmény hősi halottai emlékére egy vívó vándordíj alapítását. A tervezésre és elkészítésre Schima A. Bandi iparművészt kérték fel, aki részletesen kidolgozott tervet és pontos leírást készített a műhöz. Az alkotó hagyatékában fennmaradt az az eredeti terv is, melyet az iskola sportkörének elnöke, Szőts László, valamint az intézmény igazgatója, Simon Miklós hagyott jóvá. A részletesen kidolgozott terv érdekessége, hogy a megrendelők piros színnel jelezték a kért változtatásokat.

Elkészülése után a vándordíj a Baross úti Löwy bútoráruház kirakatában került közszemlére. A díj olyan vidéki középiskolai tanulók kardvívó versenyeinek volt a jutalma, akik képzésüket saját intézetük testnevelő tanáraitól nyerték. A pajzs formájú vándordíj alapja tölgyfa.

Közepén, kis fülke előtt, Szent László páncélba öltözött alakja látható, szemből ábrázolva. Az álló szent összekulcsolt kezeit kardja markolatán nyugtatja, melynek hegye a földre támaszkodik. A figura győri hermát utánzó fején korona, fölötte glória található. Szent László jobb és bal válla fölött a művész két kedvelt motívuma, kovácsolt tölgyfaág, a hősiesség, valamint babérág, a dicsőség szimbóluma található. A vándordíjat a Győri Hírlap szeptember 12-i száma is bemutatta: „A bátorságot, vitézséget, lovagiasságot példázza Szent László király, ki nem csak megvédte, de meg is gyarapította az országot. A szent király a pajzsszerű, súlyos és színekben is változatos dombormű egyedül álló alakja. A beállítás szinte oltárszerű. Fehér márvány alapon, kis fülkében áll az ezüst szobor, melynek feje hű másolata a győri székesegyház hermájának.”[1]

Pápai Emese

művészettörténész, muzeológus

[1] A főreáliskola vívóbajnoksági vándordíja. GyH, 1925. szeptember 12., és Schima Bandi legujabb műve. DH, 1925. szeptember 16.

[1] A főreáliskola vívóbajnoksági vándordíja. GyH, 1925. szeptember 12., és Schima Bandi legujabb műve. DH, 1925. szeptember 16.