Győrben a 19. század folyamán több neves bábsütő mester dolgozott, akik közül páran városunk halárain
túl is tekintélyt szereztek maguknak. Gyűjteményünkben távolabbi vidékek bábsütőinek faragványai is felbukkannak, melyek a katalógusba rendezés révén ugyancsak szélesebb körben válhatnak ismertté, lehetőséget nyújtva az összehasonlító vizsgálatokra és további kutatásokra.
A mézeskalácsforma az az eszköz, melyet a mézből és többnyire rozslisztből készített, érlelt tészta mintázására használtak. A kinyújtott – esetenként formára vágott – nyers tésztát kézzel nyomkodták a fából faragott mintába, némi szikkadást követően abból kiütötték, majd további pihentetés után kemencében kisütötték. A formák faragását általában maga a bábsütő mester, vagy legénye, maga végezte, de nem volt ritka, hogy ötvöst, fa- vagy rézmetszőt, illetve helyi asztalost bíztak meg e nagy jártasságot kívánó feladattal.
