Helyszín: Esterházy-palota (9021 Győr, Király utca 17.)
A programok múzeumi belépővel látogathatók. | Célközönség: 16+
Az előadások 17 órakor kezdődnek.

SZEPTEMBER 17.
Székely Zoltán igazgató, Rómer Múzeum:
„A’ Magyar Nemzetnek ditsőséges tetteit örökösíteni igyekezvén”
A 19. századi történeti festészet és Munkácsy

Festészetünk 19. századi történetében kiemelt szerepet játszott a nemzeti történelem jeles eseményeinek, fontos szereplőinek ábrázolása. A történeti képekre a korabeli szemlélő nemcsak erkölcsi példázatként tekintett, hanem olyan műként is, amely a polgári értelemben vett nemzeti identitást erősítette. A magyar és osztrák kismesterek széles körben terjesztett grafikai lapjai az otthonok falai közé is elvitték e témát, míg Orlai Petrich Soma, Madarász Viktor, Székely Bertalan és Benczúr Gyula monumentális képei kiállításokon arattak sikereket. Munkácsy ritkán nyúlt történeti témához, ám a Honfoglalás c. műve a 19. századi magyar történeti festészet egyik kimagasló, méltán híres alkotása, amelynek előzményei között egyaránt megtaláljuk a középkori Képes Krónikát, miként a 19. században népszerű grafikai lapokat is.

OKTÓBER 15.
Mosoni Mulki régész, Rómer Múzeum:
A gyomorrontástól a street foodig – Gasztronómiai túlzások és különlegességek a római korból

Mi került a császárok asztalára, és vajon milyen étrendet követtek a gladiátorok? Miért rajongtak a rómaiak a halszószért, és hogyan fordulhatott elő, hogy a lakomák gyakran gyomorrontással végződtek? Az előadás során bejárjuk a római konyha ínycsiklandó és néha bizarr világát a császári lakomák fényűző fogásaitól egészen a hétköznapi utcai kifőzdék kínálatáig.

NOVEMBER 19.
Kolontári Attila tudományos főmunkatárs (Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala):
A Szovjetunió felbomlása

A Szovjetunió 1991-es felbomlását a ma élő idősebb és középgenerációk tagjai még kortárs szemtanúként kísérhették figyelemmel, mára azonban történelemmé vált. Velünk élő történelemmé, hiszen a szovjet birodalom nem tűnt el nyomtalanul, öröksége és fenyegető árnyéka rávetül a posztszovjet térség országaira és Kelet-Közép-Európa államaira. Éppen ezért fontos látni és érteni, hogy milyen folyamatok vezettek a Szovjetunió megszűnéséhez és a szovjet rendszer összeomlásához.

DECEMBER 17.
Gyarmati János muzeológus, Néprajzi Múzeum, Amerika-gyűjtemény:
Az ősi Mexikó piramisai között

Az ősi Mexikó és Guatemala egyik legmarkánsabb kulturális sajátosságát a templompiramisok jelentik. Ott vannak a hatalmas romvárosok főterein, de megtalálhatók kicsiny eldugott településközpontokban is. Előfordulnak 60-70 méteres magasságot elérők, de palotaegyüttesek belső udvaraiban akadnak mindössze egy-két méteresek is.
Az ősi mexikóiak “piramismániája” mögött az a hiedelem rejtőzik, hogy az általuk szentként tisztelt hegyek jelentik az élet forrását. Azok rejtik az élelemnövények magjait, onnan erednek a folyók és emelkednek fel az esőfelhők, és ott élnek őseik is. Ezeket a mitikus hegyeket helyezték át szimbolikusan településeik főtereire, tetejükre templomot építettek, belsejükbe vagy a lábukhoz áldozatokat helyeztek és oda temették el uralkodóikat. És egyáltalán, ezeket tekintették a világegyetem központjának, amelyekből a gyakran kukorica formájában ábrázolt világfa sarjad.

A jelenlévők részvételükkel elfogadják a Rómer Múzeum adatkezelési szabályzatát, mely megtekinthető a www.romer.hu oldalon.
A programon kép/videofelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a RFMTM a felvételeket közösségimédia-felületein, honlapján és kiadványaiban felhasználja.
A programváltoztatás jogát fenntartjuk.