A feltárt leletek (kerámia, fém) szakszerű tisztítása az egyik legfontosabb kezdő lépése a restaurálásnak.

Elengedhetetlen a tárgyak kezelésének lépésenkénti dokumentálása (fotón, írott formában), mivel a kezelés során olyan információkhoz juthatunk, amik később esetleg eltűnnek (ezek az információk a tárgy anyagára, készítés technikájára és eddigi történetére utalnak).

A tisztítást a legkisebb szükséges beavatkozás elvét követve végezzük. Először száraz, mechanikus, majd szükség szerint nedves (vizes), illetve egyéb vegyszeres kezelést alkalmazunk, figyelembe véve a tárgy anyagát és állapotát. Sok esetben a tisztítás és konzerválás-megerősítés egy időben történik, ha a tárgy anyaga fokozottan gyengült.

A tisztítás a restaurálás egyik legfontosabb és legtöbbször kihagyhatatlan része, szakszerűtlenül végezve azonban pótolhatatlan információk veszhetnek el.

A kerámia leletek sajnos csak ritkán kerülnek elő épségben, legtöbbször darabokra töredezve és többé-kevésbé hiányosan találhatóak. A töredékek felvételénél — a későbbi munkák megkönnyítése érdekében — a darabok egymáshoz való helyzetét dokumentálni kell.

A kerámia töredékeket, az esetlegesen szükséges megerősítés után denaturált szeszes PVB-vel melegen ragasztjuk. Ez az anyag megfelelően erős, de könnyen bontható kötést biztosít a töredékek között

Kerámia kiegészítéshez földfestékkel színezett modellgipszet használunk.

A földből előkerülő fémtárgyak (az arany kivételével) kisebb-nagyobb mértékben már korrodálódtak és feltárás után, a szabad levegőn a romlási folyamat felgyorsul. Ezért a tárgyakat minél előbb tisztítani és konzerválni kell.

A szükséges tisztítás mértéke a tárgy fémanyagának állapotától és a korróziót jellegétől függ.

Fémek kezeléséhez a mechanikus tisztítást követően szükség szerint kémiai- és elektrokémiai módszereket is alkalmazunk.

Tisztítás után a fémek konzerválását az oxidációs folyamatokat gátló inhibitorokkal és megfelelő védőbevonattal végezzük.

A fémtárgyak ragasztásához és kiegészítéséhez akrilát-, és epoxigyanta alapú anyagokat alkalmazunk.

 

Fa maradványok, növényi maradványok konzerválása

Az elmúlt évben az ásatások során több száz régészeti faanyag került elő. Jellegükből adódóan vízzel telítődött tárgyakról van szó, ennek köszönhetően maradtak meg.

Ezeknek az anyagoknak a kezelését mielőbb meg kellett kezdenünk, a kezelésig pedig nedvesen kellett tartani, mert száradás során visszafordíthatatlan elváltozást szenvedhettek volna (cellulózbomlás során elvesztették volna szerkezeti vázukat). Kiemelés során különös gondot kell fordítani a tárgyak kellő megtámasztására, mert saját súlyukat sem képesek elbírni.

A kezelés első lépése a tisztítás, mely folyóvízzel történik, figyelve arra, hogy még időlegesen se száradjon a faanyag. A kezelés és tárolás közben gondoskodni kell a fertőtlenítőszer adalékról (Kemobicid DP50). Tisztítás után a faanyag mechanikai megerősítéséhez cukoroldatos konzerválást választottunk. Növekvő koncentrációjú cukoroldattal a víz nagy részét cukorra cserélve stabilizáljuk a tárgyakat.