Rólunk

A múzeum alapítása Rómer Flóris (1815–1889) Szent Benedek-rendi tanár nevéhez fűződik, aki oktatói munkája során figyelt fel az iskolai szemléltetésben jól alkalmazható régiségekre. Koncepciójában a történelmi emlékek egyszerre szolgálták az iskolai szemléltetést, valamint a helyi és nemzeti identitást. A bencés gimnáziumban felállítandó régiségtár, azaz múzeum tervszerű fejlesztésének programját 1857 decemberében hirdette meg a Győri Közlönyben: „Ne mondja tán valaki, ha múzeumot akarok látni, elmegyek Bécsbe vagy Pestre, és nem keresem ilyen zugintézetben. Aki így gondolkodik, uraim, az sohase menjen a győri színházba, casinóba, kereskedelmi gyűldébe se, mert ezeknél tán tekintélyesebbet is láthat a fent nevezett, és egyéb városokban is! És mégis bátorkodom állítani, hogy magyarnak és főleg győrinek érdekesebb lesz a győrit megtekinteni, - ha idővel olyan lesz, milyenné tenni akarjuk és fogjuk is, - mint akár a bécsit és párizsit.” Lelkes szervezőmunkája eredményeként 1859. május 6-án az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő Császári és Királyi Középponti Bizottmány a bencés gimnáziumot a környékbeli régiségek gyűjtőhelyéül jelölte ki. Rómer utódai változó intenzitással fejlesztették tovább a rend kezelésében működő intézményt, amelyet az 1920-as években már Rómer Flóris Múzeumnak neveztek.

Az 1935-ben felépített Városi Kultúrház lehetőséget teremtett arra, hogy Győr is létrehozza saját történeti és művészeti múzeumát. A törvényhatósági közgyűlés 1938-ban hozott határozatot a Városi Múzeum létesítéséről, melyet a belügyminiszter a következő esztendőben hagyott jóvá. Várostörténeti anyagát a Városi Közkönyvtár és a Városi Levéltár gyűjteményeiből válogatták össze és nagyszabású időszaki kiállításokon mutatták be (1938, 1943).
Ugyancsak ebben az évben, 1938. április 28-án nyitotta meg kapuit a Városi Képtár. Megszervezésében tevékeny részt vállalt a város művészeit összefogó Győri Képző- és Iparművészeti Társulat is, amely saját képzőművészeti gyűjteményének egy részét is átengedte a Képtár számára. A kollekció nagyobbik szeletét a városháza irodáinak dekorációjaként szolgáló, a 18. század vége óta folyamatosan gyarapodó festményállomány alkotta.

A II. világháború végén a szovjet csapatok közeledtével bevagonírozták a Városi Múzeum és Képtár legértékesebbnek tartott műtárgyait. Ez a vagon az elkobzott zsidó értékeket szállító harmadik Aranyvonat szerelvényével 1945. március 30-án átlépte a magyar határt. A sokáig elveszettnek hitt műtárgyakat az ausztriai Altaussee melletti bányában tárolták, és csak 1964. február 10-én érkezett vissza Győrbe az eredeti kollekcióból megmaradt 65 festmény és 68 grafika. A pénz- és éremgyűjtemény, több győri látkép és térkép, történelmi zászlók és városbírók jogarai, valamint jelentős régészeti leletek holléte ma is ismeretlen.

A berendezkedő kommunista rendszer 1948-ban államosította az iskolákat, amelynek következtében a bencés gimnázium keretében működő Rómer Flóris Múzeum állami tulajdonba került. A Városi Múzeum és Képtár megmaradt anyagát és a bencés gyűjteményt Győri Múzeum néven egyesítették, majd 1949-ben a város főterén álló egykori barokk palotába, az Apátúr-házba költöztették.

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja a vidéki múzeumok elnevezését felülvizsgálva, a „gyűjtemény anyagának, valamint a helyi történeti hagyományoknak méltó kifejezőjeként új neveket” adott számos intézménynek. A győri múzeum ennek során az egykor a városban tanult kiváló néprajzi és természetrajzi gyűjtő, Xántus János (1825–1894) nevét vette fel.

A törökkori végvár falaihoz kapcsolódó, a Bécsi kapu (egykor Köztársaság) térre nyíló téglaboltozatos termeket 1957-ben Vármúzeummá alakították, ahol a győri vár tárgyi emlékeit mutatták be. Az egykori Sforza-félbástya udvarán és kazamatáiban egy évvel később nyílt meg a múzeum római és kora újkori kőtára, amima is működik. A Vármúzeum épületét azonban a Nyugat-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat kapta meg, amely 1971-ben itt nyitotta meg a Vaskakas borozót.

Az intézményben folyó tudományos kutatómunka publikációs fórumaként indították útjára a múzeum évkönyvét, amely a Győr területén egykor létezett római erődről és településről kapta az Arrabona nevet.

Az 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelet minden megyében létrehozta a megyei tanácsok alá tartozó múzeumok integrálásával a megyei múzeumi szervezetet. A Győr-Sopron megyei múzeumi szervezet központja a Xántus János Múzeum lett.

A győri belváros egyik ikonikus épületében megnyílt a város szülötte, Kovács Margit (1902–1977) keramikusművész életművét bemutató kiállítás.

 A püspöki udvarbírók Káptalandombon álló egykori házában kapott otthont a pályáját Győrött kezdő Borsos Miklós (1906–1990) szobrászművész életműkiállítása.

A város főterére néző Vastuskós házban a műemléki felújítást követően nyílt meg Patkó Imre (1922–1983) újságíró modern művészeti, illetve etnológiai gyűjteményéből válogató kiállítás.

A neves győri orvosdinasztia, a Petz család műtárgyaiból, családtörténeti iratokból és fotókból álló hagyatéka került a múzeumba.

Kolozsvári Ernő (1934–1999) műgyűjtő, 1990–1994 között Győr polgármestere kezdeményezésére a város önkormányzata művészeti múzeum létrehozása mellett döntött. Az új intézmény a frissen felújított Magyar Ispita épületében kapott helyet, ahol Váczy Péter (1904–1994) történész változatos anyagot felvonultató műgyűjteményével nyitotta meg kapuit. Gyűjteménye a következő években a Xántus János Múzeumtól átvett kiállítások anyagaival (Borsos Miklós Kiállítás, Kovács Margit Kiállítás) bővült.

A Városi Művészeti Múzeum az újonnan felújított Esterházy-palotában nyitotta meg Radnai Béla (1891–1962) műgyűjteményéből válogatott új állandó kiállítását.

A győri zsinagóga rekonstrukcióját követően nyílt meg a Városi Művészeti Múzeum új kiállítása, amely Vasilescu János (1923–2006) műgyűjteményét mutatta be. A kiállítás 2023-ban zárta be kapuit.

Fruhmann Antal cserépkályhás mester végrendeletében házát és műhelyét a Xántus János Múzeumra hagyta, ahol 2008-ban nyílt meg a kályhaművesség történetét bemutató kiállítás.

A magyar muzeális intézményrendszer átalakítása nyomán a győri múzeumi struktúra is átszervezésre került. A megyei múzeumi igazgatóságok megszüntetésével azok intézményeit az állam a települések fenntartásába adta. Győrött 2013. február elsejével összevonták a Xántus János Múzeumot és a Városi Művészeti Múzeumot, és az új intézmény vármegyei hatókörű városi múzeumként, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néven folytatja működését.