A Föld napját 1970-ben ünnepelték először Amerikában, 1990-ben Magyarország is csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek középpontjában a környezetvédelem áll.

A Föld napja alkalmából bemutatott földgömb dr. Timaffy László (1916–2002) néprajzkutató és geográfus tárgyakból és dokumentumokból álló hagyatéka részeként került a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumba.

Jan Felkl & Sohn, Prof. Otto Delitsch: Földgömb, 1875-1918; fa, papír, réz, vas; magasság: 60 cm, átmérő: 33 cm. Ltsz.: XJM.TL.2012.13.1. A gömb felirata: DER GLOBUS Bearbeitet von Prof. Otto Delitsch in Leipzig Fabrik J. Felkl & Sohn Rostok Bei Prag.

 A papírmasé gömbfelülete krétázott, erre került a nyomtatott papír térképbevonat. A gömb esztergált falábon áll, vas tengelye van, e tengelyhez kapcsolódik a sárgarézből készült, a szélességi fokoknak megfelelő beosztásokkal ellátott félkörív. A földgömb földrajzi névmegírása, illetve a készítőit feltüntető felirat német nyelven olvasható. Az utóbbiból kiderül, hogy a gömböt a Felkl-műhely készítette.

Jan Felkl (1817–1887) 1848–1851 között kezdett el földgömbkészítéssel foglalkozni. Korának legismertebb mesterének számított, aki saját maga is tervezett földgömböket. A Felkl-műhely családi vállalkozás volt, 1875-től a cég neve Jan Felkl & Sohn”-ra változott. A gömbön olvasható még Otto Delitsch (1821–1882), a lipcsei egyetem professzorának neve, aki együtt dolgozott a Felkl-műhellyel, magassági rétegszínezésekkel ellátott gömböket szerkesztett. Az Európa-szerte ismert, több nyelven, köztük magyarul is feliratozott földgömböket gyártó Felkl-műhely 1952-ben szűnt meg.

Pápai Fruzsina Menta
művészettörténész-segédmuzeológus

Irodalom

Klinghammer István: A föld-és éggömbök története. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Plihál Katalin: Nyomtatott magyar föld-és éggömbök 1840–1990. Zrínyi Kiadó, 2016.

Sipeki Zoltán: A földgömb kettéválasztása. Egy „Trianon” előtti földgömb restaurálása. In.: Szumma 11., 1. évf. 2. szám, 2013. 7.