A pecsétből csupán az ezüst nyomólap maradt meg. Ennek vésete jó minőségű ötvösmunka, címerábrázolása heraldikai szempontból is színvonalas. A német nyelvű körirat erősen mélyített levélkeret alatt húzódik és a határoló gyűrűn belül még egy szalagot is elfoglal második sora. Itt kapott helyet az évszám – 1631 – is. A címer karéjos talpú és fejű – sisakkal, sisakdísszel és takaróval felszerelt – pajzsból áll. A pajzson egymást keresztező érvágó szerszámok láthatók, ezeket a pajzs előtt áthullámzó dupla pólya köti össze. Alatta az egyik érvágón holló ül, csőrében gyűrűvel. A sisak koronájából egy borbély alakja emelkedik ki, egyik kezében nagyméretű borotvát, másikban hollót tart. Ismerjük a prágai céh címerképének legendáját, mely szerint a címerállatnak papagájnak kellene lennie, de a pozsonyi céh tipáriumán egyértelmű a holló ábrázolása.

Pozsonyi fürdősök és seborvosok céhpecsétje, 1631, fém. Átmérő: 46 mm, magasság: 3 mm. Ltsz.: C.62.47.1. Fotó: Tanai Csaba „Taca”

Körirata: külső körön: „DER BADER VND WVNDT ARST ZECH SIGILL IN DER KINIGLICHEN FREIEN”; belső szalagon: „STAT PRESPVRG HTM. AF. 1631”.

Dr. Nemesné dr. Matus Zsanett
igazgatóhelyettes, főmuzeológus–történész

Irodalom:

NEMESNÉ MATUS Zsanett – SZABÓ Péter: „…remekdarabjaikat bötsülettel elkészítvén…”. A céhek tárgyi emlékei a Xántus János Múzeumban. Győr, Xántus János Múzeum, 2010 (A Xántus János Múzeum katalógusai. Új sorozat, 3), 16, 85–86.

NAGYBÁKAY Péter: A céhek tárgyi emlékei, mint történeti forrásanyag, a céhjelvények nemzetközi összefüggései. In: III. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium: Veszprém, 1986. október 18–24. Veszprém, 1988, 77.