A Komáromban született Beöthy jogi tanulmányait a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte, majd az ügyvédi vizsga után Pesten maradt gyakorló ügyvédnek. Az 1848-as forradalom és szabadságharcban először önkéntesként a Délvidéken harcolt a szerb felkelők ellen, majd vésztörvényszéki bíró lett. A szabadságharc bukása után Győrbe került, és haláláig, 1864. november 4-ig itt folytatott ügyvédi praxist.

Beöthy Károlynak több költeménye jelent meg a Honművészben és a Koszorúban. Azonban Győrben felhagyott irodalmi munkásságával, és helyette az 1860-ban alakult Győrvidéki Gazdasági Egylet jegyzőjeként a társaság évkönyvének lett a szerkesztője.

Haláláról még a Győri Közlöny hasábjain is megemlékeztek. Az 1864. november 24-i számban a nagybácsi, Kovács Pál méltatta Beöthy Károlynak a Győri Közlöny szerkesztőjeként folytatott munkáját, az újságban írt cikkeit, és felsorolta azokat a személyeket (özvegye, lánya, édesanyja, testvére), akiket halála miatt mély fájdalomban hagyott itt.

 Irodalom:

TÓTH László, Beöthy Károly = Győri Életrajzi Lexikon, szerk. GRÁBICS Frigyes, HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc, Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 20032, 42–43.

A Szép-Literatúrai Ajándék (1821–1827) és a Koszorú Szépliteratúrai Ajándék (1828–1841) a Tudományos Gyűjteményhez repertóriuma, összeáll. CSÉCS Teréz, Győr, Xántus János Múzeum „Barkózi-díj Alapítvány”, 1999, 53, 58, 81, 87, 93, 94.

BANA József: 3. függelék az egyesületek, alapítványok, közcélú adományok fejezethez, Győr város egylet-politikája, Győri Tanulmányok 33 (2011, Győr a modellváltó város 1867–1918, Források a dualizmus kori Győr történetéből), 338.

Dr. KOVÁCS Pál: Napló, Győri Közlöny, 8. évf. 94. szám (1864. november 24.), 378.

Dr. Nemesné Dr. Matus Zsanett
történész–irodalomtörténész–főmuzeológus