Apátúr-ház
Győr egyik legszebb barokk palotája 1949 óta múzeumunk kiállítóhelye. A mai múzeum helyén álló épületeket a pannonhalmi apátság vásárolta meg, melyet Sajghó Benedek főapát építtetett egybe az 1740-es évek elején. A térre néző homlokzat timpanonnal hangsúlyozott középtengelyébe a kaput és felette a XVII-XVIII. században kedvelt zárt erkélyt helyezték. A zárterkély mellett az emeleti szinten egy-egy félköríves fülkében Szent István (balról) és Szent Benedek (jobbról) egészalakos szobra áll. Az erkély mellvédjét az apátság címere ékesíti. A reprezentatív Apátúr-ház többször cserélt gazdát. Előbb kaszárnyának, majd árvaháznak használták. 1802-ben, a rend visszaállításakor a bencések újra birtokukba vették, 1816-ban papnevelés céljaira a győri székeskáptalannak adták át. 1857-ben itt működött a kisszeminárium, 1910-től a tanítóképző kollégiuma. 1949-től lett otthona a múzeumnak. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum rendezvényhelyszínként használja a felújításra váró épületet.
Az első nagyszabású tárlat 1954-ben készült el, majd 1988-2013-ig volt látogatható Győr és környékének történetét bemutató állandó kiállítás. Emellett külön szobában kapott helyet a Petz család hagyatéka (orvostörténeti, képző-és iparművészeti kiállítás) valamint az Abád-Hauser család magángyűjteménye. A múzeumépület folyosóján ugyancsak állandó kiállításként tekinthették meg a látogatók a Magyar Posta Bélyegmúzeumának gyűjteményét, amely 1871-től 1987-ig adott képet a hazai bélyeggyártásról. Önálló tárlatot kapott a Madách-gyűjtemény, amelynek hangsúlyos részét jelentik Az ember tragédiája különböző nyelveken megjelent kötetei, színházi előadásainak plakátjai. Emellett időszaki kiállításoknak is otthont adott az épület.
