Iparművészet

——————–

Pozsonyi évek I.

Schima A. Bandi 1906 márciusában fejezte be berlini tanulmányait. Ezt követően, – bár eredetileg még további tanulmányokat tervezett Münchenbe, Svájcba, illetve Párizsba –, hazatért Pozsonyba. Itt a Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskolában kezdte meg 20 éven át tartó iparoktatói pályafutását.

Az 1908-10 között, a jól felszerelt pozsonyi intézmény műhelyében készült el a művész fiatalkori főműve. A mintegy három méter széles, másfél méter magas és nagyjából két és fél mázsa súlyú, két összekapcsolódó füzérből álló kovácsoltvas Hazánk virágai és gyümölcsei című girland. A szakiskola diákjainak közreműködésével készült alkotás a művész addigi elmélyült természettanulmányainak és kisebb méretű műkovács munkáinak bravúros összegzése volt.

 „Munkám egy kovácsolt füzért ábrázol (…) A füzér motívumai a magyar flóra jellegzetes példányaiból kerülnek ki, úgy a virágok, mint a gyümölcsök. Minden egyes részlete tömör vasból van melegen kovácsolva és nem hidegen lemezből készítve. A munkát 3 éven át a legalaposabb természeti megfigyelés után minden előzetes megrajzolás vagy mintázás nélkül – tűzből frissen – kovácsoltam. Ez a módszer kényszerített arra, hogy gyorsan gondolkodjak és gyorsan cselekedjek, mert csak addig lehet ütni a vasat, míg meleg. Ezáltal nem kerültek fölösleges pepecselések és elaprózások a munkába. Tehát tisztán tűzimunka. Úgyszólván csak kalapáccsal és vágóval formálódott (…) az összes virágok és gyümölcsök teljesen egybe vannak tűzben hegesztve.” [i]

A műhöz, készülése idején, állványzat és kísérő tábla is tartozott, a következő felirattal: „Áll. Fémipari Szakiskola Pozsony / Hazánk virágai és / gyümölcsei / tervezte és a szakiskola növen / dékeinek közreműködésé / vel kovácsolta 1908-10 / Schima András”

Trianon után a csehek az alkotást mint állami vagyont lefoglalták és a prágai Hradzsinba hurcolták, ahonnan a művésznek csak 1936-ban sikerült a hatóságoktól visszaszerezni. Egy évvel később, 1937-ben felmerül a mű bemutatásának gondolata a budapesti V. Országos Kézműipari Kiállításon. A tárlat kapcsán a művész egyik levelében leírta annak ma is ismert, az eredetihez képest hiányos állapotát: „Sajnos a sárgarézkeretet és a tömör vörösrézből kovácsolt szalagot lelopták – sőt még a virágágból néhány virágot vandál módon kitördeltek.” [ii]

A Hazánk virágai és gyümölcsei girland készítése közben, 1909-ben kovácsolta a mester Négy elem címen ismert, rendkívül plasztikus kapubélletrácsát, melynek témáját szintén a természetből merítette. Jelen állapotában ez a mű is hiányos.[iii]

A nagyjából egy méter magas alkotás három vízszintes mezőre oszlik. Felső részén a levegőt egykor egy kiterjesztett szárnyú galamb jelképezte. Alatta, nagyobb négyzetes mezőben egy gyümölcsöt termő, dús lombú babérfa a földet szimbolizálja, két oldalán a tűz elemet jelképező, összefonódó, kettős lángnyelvekkel. A kompozíció alsó részén a vizet, jelen állapotában, két szélről benyúló hullám jeleníti meg, amelyeket az archív fotók tanúbizonysága szerint egykor átlósan úszó halfigura kapcsolt össze.

Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus