A két világháború közötti Győrben kevés olyan háztartás akadt, ahol legalább fogalom szintjén ne ismerték volna az ún. Szabó Samu tűzhelyet, vagy valamelyik szobát ne épp Rába kályhával fűtötték volna. Szabó Samu (1838–1910) hódmezővásárhelyi születésű lakatosinasként került Győrbe, Stádel Károly híres gépgyárába, ahol 1863 és 1866 között sajátította el a szakma fortélyait. Önállósodása után saját gyárat alapított, ahol Győrben elsőként kezdett egyedi lakatosmunkával készített takaréktűzhelyeket gyártani. Termékeivel rendszeresen szerepelt neves kézműipari kiállításokon. Unikum nevű takaréktűzhelye újfajta füstelvezetési rendszere és önműködő hőzár beépítése révén 50 %-os tüzelőmegtakarítást ígért vásárlóinak. A gyár első nagy korszaka az alapító 1910-ben bekövetkezett halálával lezárult. A Hosszú utca 21. (ma Bartók Béla út) alatt működő műhelyét, ügyfélkörét, sőt magát a „Szabó Samu brand”-et egy részvénytársaság vásárolta meg, míg fia, Szabó Károly, apja nyomdokain haladva, de kisipari formában folytatta a takaréktűzhely-gyártást. A Szabó Samu Szab. Takaréktűzhely- és Lakatosárugyár Rt. igen prosperáló győri vállalkozás lett, amely a húszas években új telephelyet nyitott Gyárvárosban, az akkori Ágyúgyári úton. Sőt csakhamar magába olvasztotta a Székely és Tsa. nevezetű Rába Kályhagyárat is. Takaréktűzhelyek mellett ekkor már a Rába névre keresztelt folytonégő kályhákat is itt készítették.  Ezek a korábbi öntöttvas kályhákhoz képest jóval egyenletesebben fűtöttek, felülről tölthető nagyobb tűzterük révén pedig hosszabban biztosították a meleget. Rendszerint koksszal, barnaszénnel vagy brikettel tüzeltek, amely egy begyújtással és napi utántöltéssel akár hetekig, hónapokig is folyamatosan fűtött. A Szabó Samu Rt. túlélte a 30-as évek gazdasági világválságát, majd az 1944-es nagy győri bombázásokat, azonban a 40-es évek végének szocialista államosítási hullámát már nem. Az Rt. egykori gyárváros épületeinek helyén ma a Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft. található.

 

Cserhalmi Zoltán
történész, muzeológus

 

hdrpl

A gyár logójának fából készült pozitív öntőformája – Ltsz. XJM.2010.7.1.

 

img20221103_10075028_k

Szabó Samu Stádel Károly Gépgyárában szerzett végbizonyítványa (1866) – Ltsz. n.

 

317_k

Rába folytonégő kályha az 50-es évek elején az újvárosi Arany Sas Patika raktárában – Ltsz. F.317.