Lar háziisten bronzszobra

E szobrok tisztelete az ősi római időkig nyúlik vissza. Minden étkezéskor az ételből nekik is juttattak, a hónap szent napjain (Calendae, Nonae, Idus), valamint minden jelentősebb családi eseménynél rendszeresen áldoztak nekik. Ha a családok lakóhelyüket elhagyták, vitték magukkal szobraikat. A szülőhely, sőt később a ház fogalma is a Laresekkel azonosult.

Tartózkodási helyük egy kis szentély, a lararium volt, melyet legtöbb esetben a ház reprezentatív helyiségeiben állították fel.

A legnépszerűbb nagy istenek kultusza nem rendelkezett azzal az intimitással, amelyet a házi és családi istenek nyújtottak.