Győr megyei boszorkányper részlete 1759-ből 1.

(Németh Kata vádlott, csikvándi születésű, Vaszaron lakó bába vallomása) 

- Minémű boszorkányos eszközeid vannak házadnál, avagy a ládában?

- Méhanyafű volt ládámban, szentölt tömjén és szentölt viasz.

- Mire valók ezek?

- Csak arra valók, hogy minden ember szokott ilyet tartani.

- Hát az méhanyafű mire való, gyógyítottál-e vele valakit?

- Magamat kötöttem olykor a méhanya fűvel azon nyavalya ellen, mást senkit sem gyógyítottam.

- Mibül áll az méhanya fű?

- Csupán ötujjú fűből álló, semmi egyéb sincs benne; ez a fű igen jó a méhanya ellen.

- Hát más szerszám, avagy kenyetség nincs-e a ládában?

- Más legkissebb szerszám sincs a ládában.

(Az eszközöket megtalálták a vádlottnál, s bemutatták neki.)

- Micsoda füstölő ez, melyet ebben a kék zacskóban tartottál?

- Boldogasszonybul hozta a menyem Molnár Pálné, Vaszaron lakozó, ennek előtte mintegy három esztendővel.

- Hát az a kő, mely hasonlóképpen az ládában találkozott, micsoda és miről való kő?

- Néhai meghalt uramnak beretva köve, azért tartottam a ládámban, mivel elégszer beretváltam a fiaimat.

- Ezen két darab viasz gyertyák és egy gömbölyű darab viasz, mire valók?

- Ez mind szentölt viasz, csupán füstölni való.

- Micsoda nyavalyáktul való viaszok ezek, s kit gyógyítottál vele?

- Csak magamat füstöltem vele, midőn az csúr járt.

- Hát ez az barna szer, a mit itt látsz, micsoda szer és miből álló legyen?

- Ez csak olyan sonkolyviasz; mikor a gyermekeim ostort fontak, azon szokták az ostort átal húzni.

- Hát te ilyen formán mindenekben ártatlan vagy?

- Olyan ártatlan, mint a mai született gyermek.

(A vádlottat végül felmentették)

Forrás: Komáromy Andor (szerk.): Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. 685–686. oldal