Máté Mária

Október 23-a pesti eseményeinek és a Sztálin-szobor ledöntésének hírét Győrben elsősorban a döbbenet, mint a forradalmi eufória jellemezte. Egyetemi ifjúság híján a város nehezen ébredt fásultságából. Ezt a késlekedést használta ki a karhatalom, amely villámgyorsan szervezte meg a város védelmét, gyülekezési tilalmat hirdetett, utakat zárt le és pártintézmények épületeinek biztosításáról gondoskodott, miközben nagy mennyiségű fegyvert és éleslőszert rekvirált a honvédségtől. Október 24-én a győri gyárakban még rendre felvették a munkát, de a pesti események híre mindenkit a rádiók elé szögezett. Akadtak üzemek, ahol egyenesen a hangosbemondókra kötötték a rádiót, miközben Győr utcáin már szovjet géppuskás járőrök cirkáltak. Október 25-én délután aztán Győr polgársága is megmozdult. A városháza előtt spontán demonstrációból percek alatt lett többezres tömeg, kiegészülve a középiskolákból kiözönlő diákokkal, valamint a műszakot befejező, hazatérni készülő gyári munkásokkal.

A műegyetemisták 14 pontja. Gépelt papír; 297 x 210 mm; ltsz.: HD.90.5.5.

A városháza homlokzatán éktelenkedő vörös csillag a földre hullt, és először hangzott el nagy nyilvánosság előtt a pesti műegyetemisták 14 pontja, amely a győri forradalmi események kezdetét jelentette. Ezek után sorra távolították el a közintézményekről az önkényuralmi jelképeket, és a város több pontján is egyszerre kezdődtek békés vagy épp kevésbé békés tüntetések. A börtön épülete előtt magasra csaptak az indulatok, a tömeg a politikai okokból fogva tartottak szabadon bocsátását követelte a parancsnokságtól. Ekkor dördültek el az első halálos áldozatokat követelő lövések, amelyek három fiatal életét oltották ki: Máté Máriáét, Halász Ödönét és Szabó Béláét. Emléküket azóta a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Révai utcai bejárata felől kopjafa és márványtábla őrzi.

Máté Mária emlékanyaga: 1. 720 X 480 mm, 2. 945 x 500 mm, 3. 780 x 510 mm; len- és pamutszövet.
Ltsz.: XJM. 2007.51.1–3.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum helytörténeti gyűjteményébe az 56-os események félszáz éves évfordulójára rendezett kiállítás alkalmával került be Máté Mária blúza. Ezt a ruhadarabot viselte azon az estén, amelyen a börtön előtti tüntetésen a halálos lövés érte. Máté Mária emlékanyagát testvére Székely Sándorné Máté Gizella őrizte meg és ajándékozta a múzeumnak. A blúzhoz egy zöld kiskabát és egy befejezetlenül maradt falvédő is tartozik. Ez utóbbit Máté Mária vőlegényének szánta és a forradalom kitörése körüli napokban hímezte, ám befejezni már sosem tudta…

Máté Mária emlékanyaga: 3. 780 x 510 mm; len- és pamutszövet. Ltsz.: XJM. 2007.51.1–3.

Cserhalmi Zoltán
történész, muzeológus