Győrszemere–Bakony-ér menti idol

Jellegéből és előkerülési helyéből adódóan építési áldozatként funkcionálhatott.

 2019 és 2021 között az M83-as autóút építéséhez kapcsolódóan feltárásokat végeztünk Győrszemere határában lévő Bakony-ér mente lelőhelyen, melynek során késő-újkőkorra, esetleg rézkorra keltezhető épületalap-árkok is feltárásra kerültek. Egy ilyenből, az S-501. számú alapárok S-536. gödörszerű mélyedésének betöltéséből került elő.

A győrszemerei idolt rejtő négyszögletes alapárok elsődlegesen a vázszerkezet megépítésére és a házfal alatti talaj cseréjére szolgált. A vázszerkezetet adó cölöpök és karók behelyezése után az árkot visszadöngölték. Ennek során helyezték bele áldozatként az idolt.

 Az építési áldozat meglétére számos kultúra, nép köreiből van adat az őskortól egészen a legutóbbi időkig. Kialakulásának oka, hogy nem minden hely szerencsés, nem minden hely alkalmas az építkezésre, illetve ezzel összefüggésben megjelenik az „új ház áldozatot követel” elv. Az építkezés helyét a régi hit szerint felsőbb lény jelöli ki vagy hagyja jóvá. Az áldozat által az ember megvásárolja a terület szellemét kiengesztelve megvásárolja tőle az építési jogot; másrészt a leendő épület számára védőszellemet igyekszik nyerni.

Az áldozatnak számos típusa ismert: az alapba helyezett növények, csontok, tojás, épületbe falazott állatok, esetleg a leendő vagy frissen elkészült épület területére csöpögtetett alkoholos ital vagy állati vér, melyek közül utóbbinak maradandó nyoma nincs. Extrém módon az őskor korai szakaszából olykor csecsemővázak is előkerülnek az épületpadló alól.

Az idol felső harmadán két átfúrt bütyök helyezkedik el, mely a karokat, esetleg a füleket jelöli, nemre utaló jellegzetességet nem alakítottak ki rajta. Az alapárokból két darabban került elő. Az idolok rongálása, összetörése általánosnak mondható a korszakban: az áldozati szertartás végén, a cselekménysor lezárásaként semmisíthették meg őket. Pontos párhuzama nem ismert. Hasonlók a késő-újkőkori – kora rézkori lengyel kultúra településeiről kerültek elő. Feltehetőleg a győrszemerei idol is ebbe a kultúrába sorolható és ezáltal a Kr. e. V. évezredre keltezhető.

Az emberábrázolás ilyen plasztikus emlékei fontos szerepet játszottak az őskori ember mindennapjaiban, és ahhoz szorosan kapcsolódó hitvilágában.