A Győrszemere–Bakony-ér menti idol

2019 és 2021 között az M83-as autóút építéséhez kapcsolódó feltárások során került elő Győrszemere határában lévő Bakony-ér mente lelőhelyen, rézkorra keltezhető épület alapárkából. Az idol jellegéből és előkerülési helyéből adódóan építési áldozatként funkcionálhatott.

Az építési áldozat meglétére számos kultúra, nép köreiből van adat, az őskortól egészen a legutóbbi időkig. Oka egyrészt az „új ház áldozatot követel”-elv, másrészt hogy nem minden hely szerencsés, illetve alkalmas az építkezésre. Az építkezés helyét a régi hit szerint felsőbb lény jelöli ki vagy hagyja helyben. Az áldozat által az ember megvásárolja a terület szellemétől az építési jogot, őt kiengesztelvén; másrészt a leendő épület számára védőszellemet igyekszik nyerni.

Az áldozatnak számos típusa ismert: az alapba helyezett növények, csontok, tojás, épületbe falazott állatok, esetleg a leendő vagy frissen elkészült épület területére csöpögtetett alkoholos ital vagy állati vér, melyek közül utóbbinak maradandó nyoma nincs. Extrém módon az őskor korai szakaszában olykor csecsemővázak is előkerülnek az épületpadló alól.

A győrszemerei idolt rejtő négyszögletes alapárok elsődlegesen a vázszerkezet megépítésére és a házfal alatti talaj cseréjére szolgált. A vázszerkezetet adó cölöpök és karók behelyezése után az árkot visszadöngölték. Ennek során helyezték bele az építőáldozatnak szánt idolt.

Az idol felső harmadán két átfúrt bütyök helyezkedik el, mely a karokat, esetleg a füleket jelöli. A felette lévő rész felső vége felé enyhén szűkül, ezáltal csonkakúp-jelleget kap. Nemre utaló jellegzetességet nem alakítottak ki rajta. Alján sérült.

Az alapárokból két darabban került elő. Az idolok rongálása, összetörése általánosnak mondható a korszakban: az áldozati szertartás végén, cselekménysor lezárásaként semmisíthették meg őket. Pontos párhuzama nem ismert. Az idol stilisztikai jegyei és az alapárkos épületek kialakítása alapján feltehetőleg a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúrához köthető (Kr.e. IV. évezred 1. fele).

Az emberábrázolás ilyen plasztikus emlékei fontos szerepet játszottak az őskori ember mindennapjaiban, és ahhoz szorosan kapcsolódó hitvilágban.