Harmatszedés

Győrszentiván: Régen a boszorkányok úgy gazdagodtak meg, hogy volt egy tehenük, de több tejük volt, mint az egész falunak. Hajnalba a piszkos pendelyükbe összeszedték a harmatot. Hazavitték, beletették a tejessajtárba, és abból lett a tej. Aztán ha még túrót is akartak csinálni, akkor megitták a tejet, és utána kihányták. Az öreganyám ezt egyszer éppen meglátta, utána abból a házból soha többé nem hozott tejet.

Forrás: Magyar Néprajzi Atlasz 

 

Fertőendréd: Szergényben egy öregasszony meghalt a háznál és a fiatalasszony szentül hitte, hogy boszorkány vót a napa. És a napa meg is hatta neki, hogy ha aszt akarja, hogy haszna legyen a tehenektől, mennyen el szengyörgynapkor [éjfél és egy óra között] az endrédi legelőre vajfüvet szenni, elvenni az endrédi marhák hasznát. Hát asztá az az asszony kiment, mer akiket hívott, aszonták, hogy nem mennek ki. Asztá mégis kimentek. Ez az asszony végignézte egy bokorban a dógokat. De nem füvet szettek, hanem egy alsólepedőt vittek a nyakukkörül és a harmatot azzal szették össze [a földön végighúzva]. Utána összegöngyölítették, és a hónuk alatt hazavitték. Aszté ennek az asszonynak, aki ement meglesni őket, azt ígérték, hogy ha valakinek elmongya, megrontják, hogy se élő nem lesz se haló, és hogy a tehén hasznát elviszik. [A vajfűvel a köpüt kell kiforrázni, hogy a hasznot elvegye.]

Hetény János gyűjtése (1947), kézirat.

 

Gyalóka: Az emberek ajkán ma is él. Ha valaki korán reggel indul útnak, igy köszöntik: No hova indul, csak nem harmatot szedni? Ha korán reggel harmattól vizesen tér vissza ezt kérdezik: Hol voltál? Harmatot szedtél?

A harmatszedés csak a Duna és a töltés közötti legelőn történhet. Más egyéb hely erre alkalmatlan.
Az első változat szerint a harmatot boszorkány szedi fehér lepedőben éjfél tájban. Kezével kaszáló mozdulatot tesz, közben ezt mormolja: “mind ide, mind ide”. Otthon a lepedő négy sarkát összefogja és az eresz alá akasztja, s ebből vaj csöpög. Ha valaki részt akar a vajból, a boszorkány után megy fehér lepedőbe burkolódzva és ezt mondja: “fele ide fele oda”,
Otthon aztán az ő lepedőjéből fog kicsöpögni a boszorkány által gyűjtött vaj fele.
Második változatban a boszorkányok nagy csoportja szedi a harmatot. Lepedőjüket a füvön végighúzva zümmögnek mint a méhek. Ebben a harmatos lepedőben van a varázserejük mellyel ártani tudnak.

Harmadik változat szerint bárki szedhet éjfélkor egy edénybe harmatot, és ezzel gyógyítani lehet.

Németh Imre gyűjtése (1965) XJM.NA. 1366.91.

 

Süttör: Szent György napján nagyanyám mosni ment az egyik gazdához. Kora hajnalban indult el és útközben találkozik egy hosszu fehér lepedővel beburkolt asszonnyal. Fehér csöbör is volt nála, abba szedte a füre, bokorra lerakódott harmatot. Nagyanyám megijedt, amikor megszólalt: Azt megmondhatod, hogy mit láttál és azt is, hogy mit csináltam, de azt, hogy kit láttál, azt nem. Elmesélte nekünk és én most nektek. Hogy ki volt, auózt én se tudom, mert azt nekem se mondta meg,pedig én voltam a legkedvesebb unokája.

Gombás Tibor gyűjtése (1955–1965) XJM.NA. 126-65.