225 éve ezen a napon halt meg Gömöry Dávid, az utolsó magyar alkimista, akiről feljegyezték, hogy halála napját előre megérezte és meg is jósolta. Sőt, még latin nyelvű sírfeliratát is előre elkészítette: „Gömöry Dávid, 1708. május 5-én született bölcsész- és orvosdoktor állati testének megérett s az anyaföldnek visszaadott magvát, amelyet Isten és a természet alakít majd újjá, ezen a helyen, 1795. október 14-én bízták sorsára.”

Kazinczy utca 6.

Gömöry Dávid 1708. május 5-én született Rozsnyón. Tanulmányait Csetneken, Késmárkon, Sopronban és Pozsonyban végezte,majd két évet töltött a Szepességben, Fischer Dániel orvos mellett. Orvosdoktori oklevelét 1731–1733 között Jénában szerzete, majd 1735-ben barátainak kérésére Győrben telepedett le, ahol élete végén tulajdonosa lett a Kazinczy utca 6. szám alatti háznak. Nemesi címereslevelét Mária Terézia királynőtől kapta 1741. október 28-án. Bölcseleti és orvosi könyveivel világhírnevet szerzett magának. Ezek közül híres A makrokozmoszról és mikrokozmoszról szóló értekezése, melyet az 1764-es nagy győri földrengés idején írt, és VIII. fejezete a „természetes és természetfölötti földrengésről” szól.

Kazinczy utca mindkét oldala a Deák utcától a Széchenyi térig, 1903, ltsz.: HD.69.16.125.

Halvachs Mária Zsuzsannával kötött házasságából 10 gyermek született: közülük két fiú, István (1752–1794) és Dávid (1741–1794) is követte apja hivatását. Utóbbi Pozsonyban gyógyította a betegeket.

dr. Nemesné dr. Matus Zsanett  történész, tudományos titkár

Irodalom: KISS László: Egy orvosdinasztia atyja: Gömöri Dávid (1708–1795). In: UŐ.: A jó palócok és tót atyafiak orvosai, Bp., Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2015, 143–148.